Andrew Webber Macskái (Cats)

Nyávogó fenevadak vagy szelíd kiscicák? A. L. Webber Macskái 30 éve Magyarországon

Időpont: 2013. augusztus 30. (este)
Helyszín: Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Előadás: Macskák (Cats)

Természetesen a híres angol zeneszerző, Andrew Llord Webber Macskák című művéről szól ez a kis bejegyzésem.

Nem rajongók úgy általában a macskákért, mint állatokért, a musicalt is csak a hírneve miatt néztem meg anno a kőszínházban. Ha jól emlékszem első alkalommal 2007-ben. Pár év elmúltával rászántam magamat, hogy újra megtekintsem, de ezúttal egy érdekes helyszínen, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Madách meghirdette az első alkalmat, így ünnepelvén a 30 éves évfordulóját a darabnak, szabadtéri színpadon is. Tudniillik a fent nevezett helyszínen komoly felújítási és technikai szempontból modernizáló munkák folytak, ezt követően adták át a közönségnek tavaly nyár elején. 

A Macskákat még a kőszínházban, májusban ünnepelték, ekkor történtek meg az ünnepi hét előkészületei, látványos meglepetésekkel fűszerezve. Egyúttal az új generáció is fellépett az első alkalommal. A jegyszervező ismerősöm is megnézte az  ifjakat, többségében elégedett volt, és örült a jövevényeknek.  Velük még nem láttam, illetve egy alkalommal mégis csak elcsíptem egy jelenetet a darabból, amikor a tv-ben egy esti showműsor keretein belül felléptek. Elvis Trén a gyorsvonat macska a kedvencem, az ő száma a legvidámabb és ez került terítékre Sánta László előadásában.

A 30 éves ünnepséghez kapcsolódik még egy apró pillanat (valóban apró volt), amikor is a budai Mamut bevásárlóközpont II-es épületében, a földszinten felállítottak egy színpadot. Détár Enikő és Pukás Péter voltak a konferansziék, míg a színház gyermektánckarának ifjú tehetségei kápráztatták el táncukkal a közönséget. A tömegben felfedeztem Csengeri Attilát és feleségét. Idősebbik lányuk a táncosok oszlopos tagja lett. A macskák ünnepi táncát nézhettük meg, majd felhangzott az Éjfél című dal, amit eredetileg a zeneszerző egy másik musicaljébe szánta, a Sunset Boulvard-ban. E szép számot Koós Réka tolmácsolásában hallgathattuk meg, aki ekkor még nem igazán nyerte meg magának Anyukámat, aki még a legeslegelső Macska-szereposztással látta a Madáchban. Én nem igazán tudtam ítéletet mondani felette, nekem elfogadható volt. Sajnos, ez a kis műsor, csak negyed óráig, ha nem kevesebb, ideig tarthatott.

Aztán elérkezett a szigeten töltött este napja... Felkészülten, párnákkal felpakolva, kabáttal felszerelkezve (hideg időjárás miatt is), kisebb üdítők tárolására alkalmas táskával vágtunk neki a kalandnak. A szabadtéri színházhoz érve nagy tömeg fogadott bennünket. Átvágtunk az emberek sokaságát képező kisebb-nagyobb csoportokon, elfoglaltuk a helyünket, és míg az előadás kezdetét nem vette csodáltuk a felújított nézőteret.

Sokáig gondolkodtam, miért nem néztem többször meg ezt a darabot, vagy legalábbis olyan sokáig tartott az élmények feldolgozása, hogy 6 évet vártam rá. Aztán leesett, mi volt konkrétan a bajom vele: van egy olyan rész, ahol sutyorognak - milyenek a macskák, hogy viselkednek, - tehát egy monológ formájában történő kis felvezetés és ez olyan szinten feltudott húzni, - idegesített...bár szeretem a prózát is, de a zenére szükségem volt.

Túljutottam a dolgon, "megborzoltam tollazatomat", és feledvén előző közjátékot, kezdetét vette az igazi zenés produkció. Magukkal ragadtak az események. A Macskákban nagyon sok jó szám van, igazán fülbemászóak a dalok. A zenéről később írok még...

A kedvenc karaktereim: Ben Mickering és Mind Levery, Elvis Trén, a Gimb-gömb Macska és Mr. Mefisstulés.

MichelRumly az a tipikus macska, akit kevésbé kedvelek, ő testesíti meg az "igazi macska jellemet". Szeszélyes, akaratos, negédes. Csak kajára megy, nincs benne semmi hála.

Grizabella egy öreg cica, mindig elszorul a szívem, mikor a többiek fújnak rá és utálkozva viselkednek vele. Nem értem, hogy Old Csendbenlenn-t miért szeretik, hiszen ő is egy vén macsek, nem igaz?

Szövegben, ha egy korábbi változathoz képest mást írnak, mást énekelnek, és az a szöveg nem is találó, attól ki tudok borulni. Erre jó példaként szolgál a két nőstény macska székes tánca, amelyben egy híres banditáról "nyávognak": Szemichegél (nem tudom, hogy írják), most pedig Megcavity név alatt fut, ami az eredeti név, Webber darabjában. 

A kedvenc jelenetek közé tartozik - nem az egész, csak egy része - a színházi macska története. Olyan kedves, megható, aranyos, ahogy a színészek megformálják. Az ember szemébe könnyt csal. 

Szereplők - akik mély benyomást tettek rám: 

Girzabella-t Malek Andrea keltette életre, gyönyörű módon. Sosem gondoltam volna, hogy az Éjfélen sírok majd a legjobban, de ezúttal bizony, ez eset meg.


Serbán Attila volt MichelRumly. Jó volt, bár túl sokat kiáltott, erre gondolok: spontán huh, yeh, meg ilyenek...néha elég egy-egy ilyen, de nem folyamatosan...

Szente Vajk alakította Elvis Trént - amikor az Óbudai Zichy kastélyban hallottam (nem voltam jelen, de az épület környékén "ólálkodtam"), majd itt a szabadtérin, míg az előbbi produkciója túlerőltetett volt - sok felesleges felkiáltás, kiabálás - úgy az utóbbi esetben csodálatosan megoldotta a karaktert, nagyon örültem. A tapsrendnél kapott is tőlem hangos üdvrivalgást. :)

Gim-gömb macskában nem is emlékeztem, hogy rovarok is feltűnnek a színen, nagyon színes, vidám jelenet volt. A koreográfia sokszínű és változatos. A Gim-göm sem marad kifejezetten kövérkés a dal végéig. :)

Mr. Meffistulés egy olyan jópofa dallam, imádom énekelgetni, ha eszembe jut, egyik nagy kedvencem. :) A táncos nevét, sem az énekesét sajnos nem tudom felidézni, de mindketten remek voltak. Jó páros a táncos varázsló, illetve az őt megéneklő cica párosa. A kiscica a cilinderben most sem maradhatott el...:)

Színházi macskát Weil Róbert és Wégner Judit tolmácsolásában hallhattuk, láthattuk. Gallusz Niki az egyik székes macskalány volt, Bombalurina, talán. :)

Nem rajongók a darabért, de Andrew Llord Webber egyik sikerműve, jó volt újra látni. A zenéjét pedig kifejezetten szerettem. Legyen még 30 év neki! :)

U.i.: mi a második előadáson voltunk, ami igazából az első előadás volt. Lásd a magyarázatot itt: a Madách színház a darabot augusztus 31-re ígérte, de mivel sokan jelezték, hogy szeretnék megnézni, így sor került egy második alkalomra is, ami egy nappal az eredeti előadás elé lett téve, tehát augusztus 30-án.

Videóérdekességek: A Karmincabál és a darab legemocionálisabb dala, az Éjfél

A képek forrása: http://www.madachszinhaz.hu/showalbum.php?id=36

További információk itt elérhetőek: http://www.madachszinhaz.hu/showinfo.php?id=36
Érdekesség az immáron 25 éve nálunk bujdosó Macskákról: http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=12711

Az előadás I. felvonása (2001-ből, az ekkor még 18 éves darab):
https://www.youtube.com/watch?v=HzchPewayDY