A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kelemen Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kelemen Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 5., szerda

Puccini 5 "nője", avagy a régi korok aranyásója

2025.01.30.csütörtök, 19.00-21.45 között a cuki Operaházban
 
 
Insta bejegyzésem:

A feslett nő története. Manon Lescaut a mai korban egy aranyásó lenne, tehát Puccini korában egy érdek nő, akit a pénz, arany elbűvöl, habár első megjelenésekor szende, szűzies és zárdába szánják. Világát az ifjú lovag, vagyis diák borítja fel, szerelemre bírja maga iránt és még meg is szökteti, bár kettős az oka: 1. A fiú szerelmes, 2. Van egy másik kérő is, aki túlkoros. Manon testvére, tudja, hogy a lány szereti a pénzt, a csillogást, így nem csoda, h a szegény kérőjét elhagyja és a kóros gazdaggal kezd kapcsolatba... Manon szerelme bocsánatért esedezik, amikor újra találkoznak, és újfent szökést terveznek, de a rendőrök rajtaütnek és Manon börtönbe kerül. Innen a nőket elszállítják Amerikába, hajón. A szerelmes fiú kiharcolja, hogy felkerüljön a hajóra, igy együtt lehetnek a lánnyal. Sivatagban vándorolnak, Manon meghal,de még elmondja, h szereti a fiut. A rendezés kissé megváltozott, emlékeim szerint, 2016 óta, tobb hangsulyt kapott a kórus és a hang nélküli statiszta figurák. Annyira érdekesek voltak, hogy neha ok jobban legfoglaltak a főszereplőkhöz képest 😆 A szereposztas szuper, a zenekar is remekelt. A darab diszletet oasze kellett nyomni, igy terben túlzsúfoltságot mutatott. Mit viszunk haza a darabbol? Elkepzeles: A szerelem minden akadalyt legyoz, a Valosag: semmi értékállót nem kapunk a tortenettol. #manonlescaut #opera #operahaz #operahazkorusa #tuzniknatália #afranciapasi #manonvisziazekszereket
 
A darabot egyébként egész nap nem vártam. Borzongva gondoltam rá, kifejezetten idegesített, hogy pont az első operaélményem 2025-ben. De mivel az Operába mentem, ezért szívesen mentem. Ismét, - mivel bérletes darab - összegyűlt a már megszokott emelet 1.soros csapatom. Régi korokat idéző páholyszüneteket iktattak be az előadásba, hogy átrendezzék a színpadot. Ilyenkor nem szokás kimenni szünetre, hanem a helyünkön várjuk ki, hogy újra felgördüljön a függöny. A Manon 2 felvonásból állt,  ezekben a plusz 2 páholyszünettel. A főszereplők hangilag szépek és jók voltak, de mégis azon kaptam olykor a háttérben megjelenő figurák, statiszták és az énekkar egy-egy karaktere jobban megfogott és akkor az ő mozdulatait követtem inkább, mint a kiemelt szereplőkét. A rendezésnek ezen része nagyon is megfogott. A darabra pedig nyomokban emlékeztem, szerintem kicsit variáltak rajta. Manon is első blikkre egy szűzies, kolostorba vonuló, vöröses árnyalatú hajkoronával rendelkező nemes lánynak tűnt, aztán, hogy hogyan lett belőle parókás, barokkos stílusban teperő feslett kurva? Hát, azt megint a nézők képzeletére hagyták. 
 
Nem tudjuk meg, hogyan gatyásodott le a főszereplő páros, és, hogy a lányt a gazdagság vonzza, - mert ez az úrilány imidzsből nem derül ki... aztán ott volt még a börtön jelenet, ahol feltehetőleg prostituált személyekkel kerül egy hajóra, közöttük is volt, egy idegrángásos, vakaródzó figura, akit nem tudtam hova tenni, amikor incselkedni kezdett a katonákkal, akik végül egymásnak adták, földre teperték, és rugdosták... nagyon oda nem illő jelenet volt... felvetődött bennem, hogy most akkor ezt miért kellett? A köztes, gazdag időszakban, Manon folyamatosan a lábát mutogatja, és bárkivel képes lefeküdni, ha ékszereket, vagyont remélhet tőle, még a vén kéjenc bácsikával is, akivel együtt utaznak egy darabon, Manon és a testvére, míg az első felvonás helyszínére nem érkeznek...igen, itt meg folyton találgattam, melyik lehet a lány, sok szép, úri népség, de a kirakatos prostitúció is megjelent... az is érdekes momentuma volt az előadásnak, hogy a férfi főszereplő a honlapon található kép alapján egy öregembernek tűnt, a színpadra egy nagyon is fiatalos, sármosnak mondható férfi lépett. A fiatal operaénekest pedig elcsúfították, nem tűnt annyira fiatalnak az öltözékében, szerintem eléggé kóros volt... A darabot mintha felújították volna és mégsem, hiszen a fentebb közölt videó az erkeli időkben bemutatott változatot mutatja. Az idős hölggyel, aki a jobbomon szokott ülni, megjegyeztünk a páholyszünetben, hogy erről az előadásról nincs mit hazavinni, nincs értéke.
 
Érdekes, hogy Puccini női karakterei közül Manon Lescaut van a legkevésbé kiemelve, említve, mert nem képvisel semmiféle pozitív értéket, mint Tosca vagy Mimi vagy Turandot vagy a Pillangókisasszony (bár nála is érthetetlen az öngyilkosság a végén, de ez japán tradíció).
 
A zenekar élére visszatért Kesselyák Gergely, rendesen ünnepeltette magát, de miért is lenne ezzel gond?
 

 A videó már az újabb változat, kulissza-betekintéssel.

Saját képek hamarosan!
 
Operamentés:
Opera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal (2 óra 45 perc, 1 szünettel)
 
Puccini képzeletét megragadta Manon Lescaut és des Grieux lovag szerelmi története, melyben a hősök egymásért szembeszállnak a társadalmi elvárásokkal és az elfogadott erkölcsi törvényekkel, hiszen a komponista saját életében is hasonlóan szenvedélyes történet zajlott: Elvira Bonturihoz kötődő hatalmas érzelmeket megmozgató viszonya, mely az olasz törvények szigora miatt nem válhatott hivatalosan házassággá, töltötte be az életét. Többen megpróbálták lebeszélni a témáról, nemcsak érintettsége okán, de Massenet Manonjának hatalmas sikere miatt is, de őt szerencsére nem lehetett eltántorítani, és megszületett első országos sikert arató műve, amely csakhamar meghódította a világ színpadait. 

Az operát Szabó Máté rendezésében láthatja a közönség. 
 















Cselekmény

I. felvonás
A franciaországi Amiens egyik terén a költőnek készülő diák, Edmondo társaival együtt a szokásos esti mulatságra készül. Barátja, des Grieux nem csatlakozik a szórakozó fiatalokhoz. Egy kocsi érkezik érdekes utasokkal: Geronte, egy idősebb tehetős úr és Lescaut, a volt katona, aki gyönyörű húgát, Manont kíséri zárdába. Des Grieux azonnal beleszeret a lányba, és beszédbe elegyedik vele. Lescaut pedig Geronte támogatását szeretné megszerezni, amiért húgát is hajlandó felajánlani. Az öreg az üzlet helyett Manon elrablását tervezi. Edmondo kihallgatja Geronte-ot, és figyelmezteti des Grieux-t, aki végül Párizsba szökik a lánnyal. Lescaut megnyugtatja az öregurat, hogy nem fog sokáig tartani ez a viszony, és hamarosan visszaszerzi neki Manont. 
 
II. felvonás
Lescaut-nak igaza lett: Manon búcsú nélkül hagyta el a nincstelen des Grieux-t és most fényűző életet él Geronte párizsi házában. Unatkozik, és nosztalgiával gondol a diákkal töltött időre. Geronte ajándékképp egy madrigálkórust küld Manonnak. Mikor az öreg barátaival együtt megérkezik, Manon énekel és táncol nekik. A vendégek távoznak, s Manon azt ígéri, hamarosan csatlakozik Geronte-hoz, de hirtelen des Grieux jelenik meg a szobában: felkutatta Manont. A szerelmesek lobogó szerelemben egyesülnek újra. Geronte rajtakapja és megfenyegeti őket, majd távozik. Lescaut érkezik rohanva, hogy figyelmeztesse őket: Geronte le akarja tartóztattatni Manont, így menekülniük kell. A lány az ékszereit próbálja menekíteni, és a késedelem miatt a szökés nem sikerül: letartóztatják.

Intermezzo 
Des Grieux gondolatain keresztül ismerjük meg Manon letartóztatásának és Le Havre-ig vezető útjának történetét. 
 
III. felvonás
Börtön Le Havre-ban, a kikötőben. Hajnalodik. Des Grieux a börtön környékén várja, hogy beszélhessen Manonnal. Lescaut lefizet egy őrt, a fiatalok a rácson át találkoznak újra. Közben Lescaut csapatot szervez, hogy megszöktesse Manont. A szökési kísérlet ezúttal is elbukik, lövések dördülnek. Összesereglik a város népe, épp időben, hogy lássa az Amerikába száműzött feslett nőket, amint a hajóra szólítják őket. A kétségbeesett des Grieux megfenyegeti a hajó kapitányát, hogy engedje szabadon Manont, de lefegyverzik. A kapitánynak végül megesik a szíve a szerelmeseken, és megengedi, hogy des Grieux matrózként a hajón maradjon.

IV. felvonás
Sivatag. Des Grieux és Manon erejük végén járnak, a nő a szomjúságtól és a kimerültségtől összeesik. Des Grieux elmegy vizet keresni, hogy megmentse Manon életét. Mikor visszaér, a haldokló asszony utolsó sóhajával még ki tudja mondani, hogy szereti.
 

 Link: https://www.opera.hu/hu/musor/2024-2025/manon-lescaut-2024/

2017. május 2., kedd

Gaetano Donizetti vígoperája, a Don Pasquale

Kicsit modern, kicsit pikáns, de mindenképpen szórakoztató


Rendező: Káel Csaba
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó
Koreográfus: Nádasdy András
A bemutató: 2016. január 9-én volt.

Szereplők: 
  • Szvétek László (Don Pasquale)
  • Kelemen Zoltán (Malatesta)
  • Szappanos Tibor (Ernesto)
  • Szemere Zita (Norina)
  • Beöthy-Kiss László (Carlotto)

A mai világban eléggé kevés számú alkalommal találkozunk magyar nyelven elénekelt operával. Nem csoda, hiszen minden előadás, a szerző anyanyelvén szólal meg. Ellenben itt van Donizetti vígoperája. Magyar nyelven énekeltek és beszéltek a szereplők. Erősen meglepődtem. No, de vajon miért? Ennek ígérem utánajárok és egy UPDATE-ban az illetékesektől megszerzett információt itt az oldalon, a bejegyzésben közölni is fogom. 

Most alkalmam nyílt egy magyar nyelvű előadást meghallgatni, megcsodálni. Pedig ez csak a 70-es években volt jellemző....

A reklámfilm



Don Pasquale


A történet szerint a címszereplő nősülésre adná a fejét, ebben a fukarság és a bosszúvágy hajtja. Nem szeretné unokaöccsére hagyni vagyonát, aki nem hajlandó akaratát teljesíteni (vagyis a nagybácsi által kiszemelt gazdag nőt kellene elvennie - ez esetben megkapná az örökséget), mivel egy szegény özvegyasszonyba szerelmes. Malesta doktor meg akarja leckéztetni az öregembert (barátja az unokaöccsnek, Ernesto-nak), és húgáról (aki amúgy nem is a rokona), a fiatal özvegyről mesél a férfinak, aki látatlanban már szerelmes lesz a nőbe, és elhatározza, hogy elveszi feleségül. 

A 2. felvonásban megkötésre kerül a házasság. Egyszerű, vidéki asszonyként érkezik Don Pasquale házába a hug/álmenyasszony, vagyis Norina (hug nevén Sofronia). Az öreg úr vagyonának a  felét odaajándékozza a nőnek. Ernesto közbe akar lépni, de a doktor megakadályozza és beavatja a tervbe, így az álházasság létrejön. Norina megkezdi pusztító haditervét...

A 3. felvonásban kiteljesedik a történet (bár, ahogy néztem és, ahogy most olvastam kissé zavaros az egész...) folytatásában Norina költi az öregember pénzét, folyton sértegeti és meg is pofozza a Don-t, aki egyre inkább önmaga árnyékává válik... Pasquale-nak akkor lesz elege a házasságból, miután egy szerelmes levelet talál, és egy kerti találkáról olvas benne. Hogy megtudja felesége valóban megcsalja, a doktorral együtt a kertbe osonnak, kilesni az esti légyottot. A doktor tanácsa szerint a "húga" biztosan nem maradna egy fedél alatt  egy másik nővel, ha engedné az öreg, hogy unokaöccse megházasodjon... a nagybácsi belemegy a dologba, és a cselszövők felfedik a titkukat, így kiderül, hogy Sofronia és Norina egy és ugyanaz a személy volt... Pasquale áldását adja a frigyre. 

Díszletről valamint a jelmezekről
A tervező gondolatai eléggé pajzánok lehetettek, amikor kigondolta a darab terveit, ugyanakkor a díszdoboz ötlete fantasztikusan kreatívá és egyedülállóvá teszi a Don Pasquale díszletét. Először is, amint a függöny felmegy, egy szalaggal átkötött, masnival ékesített dobozt kapunk, amiről valaki gondosan lefejti a szalagot, és árnyékként előkerülnek a díszletmunkások, hogy kinyissák a dobozt, vagyis Don Pasquale otthonát. Szintén ötletes a díszletben a pipa, amit ülőalkalmatosságnak használ, és a zsinórpadlásról leereszkedő lámpások keménykalapok alá rejtve. Igazán érdekes szemléltetési mód. A doboz van mindvégig a színpadon, időnként kinyitják, időnként becsukják. Az oldalai forgathatóak, egyiken női figurák láthatók (ábrándozást jelképezi), míg másikon a külső csomagolás látható, a vörös kanapé "huzata"... A nőiességet keblekkel ábrázolják, ez megjelenik Norina ruháján, sőt az első megjelenésekor egy olyan kanapén foglal helyett, ami női kebleket ábrázol. Ezért is mondtam, hogy a díszlettervező kissé pajzán... A nő ruhája is beszédes... A lámpáról hirtelen lekapott bura szoknyává alakítása is csodálatos kellék...



Érdekesség még, hogy a szereplők, bizonyos érzékszervek vagy belső szervekkel kapcsolatban lettek ábrázolva, pl. Ernesto ruházatában a "szem" dominál. Míg a doktornál az erek dominálnak. 


A kerti jelenetben ugráló békákká alakulnak a szolgálók - no, vajon ez mire kellett? Az itt elhangzó szerenád és duett viszont nagyon kellemes a fülnek és látványra sem volt rossz. (Megjegyzés: az opera honlapján a régi felvételek láthatók, ahol Norina még nem keblek között foglal helyett, illetve nincsenek a kertben békaemberek...)


A szereplőkről:
Mindenki jó volt, színészileg, drámailag kidolgozottak voltak a karakterek, ellenben a szövegi érthetőséggel éreztem, hogy gondok vannak, nem minden esetben értettem, hogy mit mond Szereme Zita (akinek amúgy nagyon finom és szép hangja van) és az öblös hangú (számomra irritáló az ilyesfajta hangnem) Kelemen Zoltán. Elvileg oda kellene figyelni, hogy magyar nyelvű éneklésnél érhetően hangozzék a szöveg, az énektanár nem hívhatta fel a figyelmet rá... ezért is nagyon erősen hiányoltam a képernyő alján a szöveget... nem volt mindenhol követhető és érhető, amit énekeltek...

UPDATE 2017. június: A vígoperák magyar nyelven kerülnek bemutatásra. Információforrása: az Operaház facebook oldala.

Vidám darab, magyar nyelven énekelnek, három felvonáson keresztül. Ezt a vígoperát állandó repertoáron tartja az Operaház, viszont az Erkel színházban lehet megtekinteni. 

Az M5-ös csatorna műsorát továbbra is érdemes figyelni, hiszen minden héten hétfőnként egy-egy opera előadást lehet megcsodálni, Opera Mozi cím alatt. :)


2017. február 28., kedd

"Nem vagyok én Sába királynője" és nem dolgozom dohánygyárban sem!

Goldmark Károly: Sába királynője
Rendező: Káel Csaba
Szereplők: Gál Erika, Sümegi Eszter, Nutthaporn Thammathi, Kelemen Zoltán
A bemutató ideje: 2015. július 3.

Az idézet, a Menyasszony tánc című musicalből való. De végre megismerhettem a Sába királynőjének operatörténetet és el kell mondanom csodaszép volt!

Gál Erika, Sába királynőjének szerepében

Idén két alkalommal, májusban fogják játszani az Erkel színházban a darabot. Két héttel ezelőtt, pedig a Magyar Televízió kulturális csatornája, az M5 adta le. Bár most sem a kezdetektől hallgattam-néztem az alkotást.

Bibliai történetet dolgoz fel az opera, amely összekapcsolódik Sába királynőjével, és Salamon király uralkodásával.

A története
Salamon király udvarába hívatja Sába királynőjét, fogadására előkészületek zajlanak az első felvonás elején. Asszád, a fiatal katona, kinek jegyese Szulamit, a királynő elébe siet. Útja során meglát egy csodálatos tünemény a patakban fürdeni. A látvány megbabonázza, de pár másodperc múlva tovatűnik. Asszád így elbizonytalanodik a jegyese iránti hűségében... Salamon király viszont rábeszéli, hogy ne törődjön semmiféle jelenéssel, hiszen ott van neki a hús-vér szerelme. Az udvarba érkezvén a királynő fellebbenti fátylát, így kiderül, hogy ő volt a lidérc, aki megkísértette a katonát. A nő váltig állítja nem ismeri a férfit.

A második felvonás alatt zajlik a fogadás, a díszünnepség Sába tiszteletére, aki a forgatag elől a kertbe menekül, és tudomást szerezve a katona jövendőbeli házasságáról, azon gondolkozva a kertben sétál. Szolgálónőjét megkéri, hogy csábító énekével vegye rá a férfit, hogy találkozzon vele itt. Asszád és Sába egymás iránti szerelme fellángol, a nőt takaró fátyollal összetartozásukat szimbolizálva (vagy inkább Sába bűvkörének ábrázolása a cél) táncolnak körbe. Ám a reggeli imára hívó harang hangja megzavarja őket, így a nő otthagyja a kertben. Az esküvő botrányba fullad, mivel a szenvedélyes Sába feltűnik az ünneplők között, erre Asszád elhajítja a gyűrűjét, ami összekötötte volna Szulamittal. Holott, Sába csak ajándékkal akart kedveskedni az ifjú párnak, Asszádon végigfut a mindent elsöprő szerelem és szenvedély érzése, de a nép lenyugtatja, majd a királynő a nevét suttogja, és ettől ismét nem tudja magát türtőztetni és elárulja a titkot, hogy ismerik egymást közelebbről is...viszont Sába megint mindent tagad. A zsidók istenét elkezdi szidni a katona, amire persze megátkozás és kiűzetés a válasz. Szulamit a szerelme életéért könyörög. 


Ajándékot hozott a csábító nőszemély
Harmadik felvonás balett előadással kezdődik, majd Salamon érkezik, neki hivatása dönteni a férfi sorsa felöl. Sába rimánkodik, majd ráparancsol, hogy engedje szabadon Asszádot. A kérése nem teljesül bosszúsan távozik. Szulamit-nak a király elárulja a férfi hollétét, menjen a sivatagba. 

Negyedik felvonás a sivatagban játszódik, Asszád vezekli a bűnéért, Sába ismét megkísérti, mindenét odaadná a férfinak, csakhogy az újból szerelmese legyen. Ám Asszád elhárítja, a nő kétségbeesetten elhagyja a színteret, közben vihar söpör végig a sivatagon, a katona erejét veszti, a homokra esik, a vihar elmúltával. Szulamit megtalálja a férfit, Asszád utolsó perceiben megbocsát a férfinek.

Zene
Goldmark Károly fantasztikus zenei világot teremtett, ugyan nincs olyan dallam, ami a köztudott dallamtapadást kiváltaná a hallgatóságban, ugyanakkor az erőssége, hogy nem kakofónia, és kikapcsolódhatunk alatta. Lágy, finomság. 



Díszletvilága és jelmezei
A háttér megjelenítése korhű, ezzel egyetemben van a jelmezek terén is. A kék szín a kerti jelenetben kap hangsúlyt, ugyanakkor a legszebben van kidolgozva. A balett jelenet kissé modernebb felfogású, nagy redős ruházatban ledér módon táncoló hajadonok lepik el a színpadot. 


Az opera nyelvezete: Német

Érdemes megnézni, meghallgatni. Szép, de tragikus opera. 

A tudnivalók, és idei játszási napok:

A kép galéria, tele látványos fotókkal:



Források:




Georges Bizet: Carmen
Rendező: Oberfrank Pál
Szereplők:  Gál Erika, Nyári Zoltán, Kálmándy Mihály, Létay Kiss Gabriella
A bemutató ideje: 2014. július 4.

A másik produkció, Bizet: Carmen című előadása volt az M5 műsorán. A remekbe szabott előadást egy-néhány szereplővel elrontották (pl. Escamillo nekem illúzióromboló - az amúgy szimpátiámat élvező, Kálmándi Mihály - mivel anno egy másik rendezésben egy igazi bikaelejtővel, Bretz Gáborral láttam) vagy maga a modern színpadkép, ami számomra túlságosan ízléstelen. A jelmezekről már szót se ejtsünk... Modern, Carmen társnője inkább valami leszbikus domina lehetett, aki a helyi diszkóbárból lépett ki. Létay- Kiss Gabriellával nem tudok mit kezdeni, mert róla meg nem tudom elhinni, hogy egy ártatlan fiatal, hangsúlyozom FIATAL nő... Ha lehet az Oberfrank Pál-féle rendezést, soha, de soha ne nézzétek meg! Szörnyű! Szinetár Miklós rendezése merőben illik a spanyol virtushoz, szép háttérrel, látványra adó jelmezekkel. Érdekessége, és eltérés a többi operától: jól megszokhattuk, hogy az átkötő szövegeket, avyga a prózákat is az adott operaszerző adott nyelvén adták elő, olaszul, németül vagy franciául...ezzel szembe megy ez a rendezés, hiszen, ugyan franciául énekelnek, de a prózában már magyar nyelven kommunikálnak.



Források: