Az utolsó előadások a szeretett teátrumokban: Operaház és Eiffel - 1.rész

Elérkeztünk az utolsó két előadáshoz, jók voltak, méltó évadbefejezők

2022.június

Eiffel: A kairói lúd, avagy a rászedett völegény (jún.18. szombat 11.00)

 

Insta bejegyzés a klaudia.kovacs.20: "Kairoi lud. Konnyed kikapcsolódás szombat délelőttre. A Figarohoz képest egyszerűbb, rövidebb, de nagyon humoros előadás. Nem volt kedvencem, de a 4 szolga srác nagyon adta. 😛 a repertoar darab, jovoremar nem lesz, ezert gondoltam elmegyek, mielott leveszik, vicces volt es vidam. #humorzsákok #eiffeltorony #eiffelműhelyház #operabudapest #kairóilúd #rászedettvőlegény #opera #mozart #szombatdélelőtt #magyarvonatkozas #esztergom #33paroka utolso ea. az idei evadban, az Eiffelben. 

 

A darab Mozart befejezetlen alkotásai közé tartozik, ezt a rendező változtatta meg, és immáron egy aranyos és vicces, színtiszta Mozart-os életérzésű darabbá avanzsált. Adott egy idős nemes, akinek van egy fogadott lánya, és akit hozzáerőltetne egy hozzá hasonló korabeli bácsikához. Annak pedig szintén van egy lánya, aki az öreg nemes felesége lehetne... de ez mint gondolhatjuk, meg fog hiúsulni. Hiszen a lakájról kiderül, hogy az öreg jegyesének kedvese, az öreg lánya, pedig egy szegényebb, kevésbé tehetős legényért van oda. A szálat csak bonyolítják a cselédek, akik akármennyire is szerettem volna, nem a szerelmesek ellen, hanem azok mellett áll, és segítik őket a szöktetésben. Mindig említik a kairói ludat, ha az aranyat fog szórni a csőrével, akkor lesz csak menyegző. Végül a kairói lúd, a meghívott idős nemes vendég lesz, aki az egyik cselédtől kéri el az álcát jelképező csőrt. 

A darabban nekem az újonnan érkező menyasszony-jelölt tetszett, nagyon harcias típus volt, folyton felvette a harci állást, mindenkivel szemben, az öreg szolgáit is kiütötte, ha úgy tartotta a kedve. A 4 férfi szolga egészen újrahasznosítható formában jelent meg a színpadon: szolgák (simi-simi mozgásban); útépítő munkások (teljesen sztereotip viselkedést tanúsítva a híd építést illetően), katonák dárdákkal.

Az előadás amúgy, egészen érdekesen kezdődik, méghozzá a díszlet pakolással: Mozart arcképe két helyen is megjelenik a színpadon, függőlegesen, ami a darab háttere/díszlete, míg amikor a hidat építik előkerül újfent ugyanaz a profilkép a szerzőről, de ez már vízszintes formában. Jelmez: 18. századi, keverve egy kis modernséggel (útépítők)

A menyegző előkészülete során, a cselédeknek össze kell írniuk, hogy az öreg mit és honnan rendel, ekkor kerül elő Esztergom és a 33 paróka. Valós tény, hogy a mester ezt a magyar várost valóban beletette a darabba.

Képgaléria (az opera.hu oldalról):

 

 

Szereposztás/alkotók:

 

 

 

A szokásos leírás (opera.hu) még élő cím: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/a-kairoi-lud-avagy-a-raszedett-volegeny-2021/eloadas-202206181100/

Pasticcio két részben, két felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

A Szöktetés a szerájból sikere után Mozart két opera komponálásába is belekezdett, de mindkettőt abbahagyta. A kairói lúd, illetve A rászedett vőlegény című két töredékes komédiát tekinthetjük a Figaro és a Così előfutárának is, és olykor még a Don Giovanni világára is ráismerhetünk. A töredékek Mozart életében nem kerültek színre, halála után viszont több sikeres pasticcio, azaz több zenés mű részleteiből összegyúrt előadás is született belőlük. 

Az Opera Ókovács Szilveszter huszonöt éve dédelgetett ötletéből Németh Pál zenei irányítása mellett, Toronykőy Attila rendezésében vitte a világ elé az "új Mozart-operát".

Cselekmény

I. felvonás

Ripasecchai várában a koros és fukar Don Pippo márki esküvőjére készül titkára, Calandrino legnagyobb derültségére. Don Pippo gyámleánya, Celidora követeli gyámatyjától, hogy ígéretéhez híven adja végre férjhez őt szerelméhez, Biondellóhoz, aki már egy éve bejáratos a márki házába. A gyámatya ki is jelenti: kettős nászt fognak ülni aznap este, Celidorát azonban nem Biondellóhoz, hanem egy gazdag, idősebb római grófhoz adja, akinek a gyámleányát történetesen ő maga készül elvenni. Biondello letaglózva néz a márkira, aki kineveti és kiutasítja a fiút: Celidora akkor lesz az ágról szakadt legényé, ha a kairói lúd énekére talléreső potyog az égből. Calandrino épp azon töri a fejét, hogyan segíthetne Biondellónak visszaszerezni szerelmét, Don Pippo azonban a vár tornyába zárja a lányt, hogy bármilyen ügyeskedésnek elejét vegye. 

A márki boldogan köszönti a házába érkező római vendégeket: lefátyolozott menyasszonyát és leendő apósát-vejét, a széplelkű Lionettót. Míg Don Pippo a vár tornyába kíséri a grófot, hogy leendő feleségét, Celidorát bemutassa neki, Calandrino kénytelen szórakoztatni Don Pippo aráját. A nő leveszi fátylát, és a titkár döbbenten ismeri fel a hölgyben szerelmét, Lavinát, és azonnal elhatározza, hogy megszökteti őt. Amikor Don Pippo visszatérvén egymás karjában találja a két szerelmest, Lavinát a toronyba záratja Celidora mellé, a torony kulcsát pedig a szobalány, Auretta gondjaira bízza. Calandrino kiudvarolja Aurettától a torony kulcsát, a jelenetnek azonban tanúja lesz a lovászfiú, Chichibio, Auretta szerelme is, aki menten féltékenykedni kezd. 

Megtörténik Lionetto gróf és Celidora „nagy találkozása”: kiderül, hogy a szerelmesleveleket, melyeket Celidora Biondellónak írt, Don Pippo Lionettónak küldte el, aki valamilyen oknál fogva következetesen Claricének szólítja a lányt. Celidora elkeseredetten jelenti ki: akkor lesz a vénember férje, ha a kairói lúd énekére talléreső potyog az égből. 

 

II. felvonás 

Délutáni szunyókálása után Don Pippo lázasan utasítgatja Aurettát és Chichibiót, hogy mindent készítsenek elő a kettős esküvőre. A szobalány és a lovászfiú azonban úgy véli, hogy a szerelmeseknek egymáséinak kell lenni, és elhatározzák, hogy segítenek a fiataloknak elkerülni a kényszerházasságokat. 

Calandrino a lányokat nagy titokban lehozza a toronyból. Celidora és Biondello boldogan ugranak egymás nyakába, és a fiú pénzt bíz szerelme gondjaira. Lionetto lepi meg őket, aki Celidorával kettesben maradva a lány szemére hányja, hogy ő nem azonos azzal a Claricével, akiről atyja oly sok jót zengett: hisz nem jártas a tudományokban, és lám, még csak nem is erényes. Celidora elkeseredetten magyarázza Lionettónak, hogy ő mindvégig mást szeretett, ám gyámatyjának kőből van a szíve. Végül a férfi elé hajítja a pénzt, és elszalad. Lionetto elgondolkodik, majd megszólítja Chichibiót, aki épp egy lúdjelmezzel lopakodna el: azonnal vigye meg a hírt a gazdájának, hogy a szerelmesek épp most készülnek megszökni. Ő maga pedig úgy dönt, véget vet a színjátéknak; felkapja a földről a pénzt és a lúdjelmezt, amit a lovász otthagyott, és elsiet. 

A négy szerelmes szökését a vár előtti folyó is akadályozza: munkásokat hívnak hát, hogy gyorsan hidat építsenek a víz fölé. Lázasan folyik a munka, amikor Auretta és Chichibio hozzák a hírt: közeledik Don Pippo! A márki meg is érkezik, és rettenetes haragjában azonnal börtönbe akarja csukatni az egész társaságot. Ám váratlanul Lionetto gróf jelenik meg lúdnak öltözve a torony tetején aranytallérokat dobálva, s így próbál Don Pippo lelkére beszélni: „Én már látom, hogy e földön szerelmesnek szerelmes a párja. Két öreg lúd okozta ezt a perpatvart, s most e híres példány hozza el a békét: én magam vagyok a »kairói lúd«, magam vagyok a »rászedett vőlegény«!”