Szentivánéji rémálom
Valószínűleg ezt a darabot, az első szereposztással kellett volna megnéznem - talán - de nem olyan biztos, mert a második csapattal elviselhetetlen volt. Esküszöm, hogy soha életemben még nem néztem úgy egy színpadi művet, hogy az órámat figyelgettem a sötétben, kérdést feltéve magamban: Mikor lesz már vége???
Vágó Zsuzsi nekem szimpatikusabb, mint névrokona, Vágó Bernadett, ezért őt szerettem volna látni.
Szereplők: Vágó Zsuzsi, Szerényi László, Bálint Ádám, Peller Anna, Peller Károly, Németh Attila, Papdimithriu Athina, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett és Sánta László.
Noha olyan színészek alakították a szerepeket, akiket mind-mind nagyon kedveltem, mégis elégedetlenül távoztam, sőt mondhatni csalódottan! Nem volt katarzis, inkább kínlódtam, és elcsodálkoztam egyes jeleneteken, ezt miért kellett? Biztos, hogy ez így jó és elfogadható? Nem túl közönséges ez egy színházban? És lám, a közönség szereti. Akkor lehet, hogy nekem van ízlésficamom...Hát, ezzel ugye együtt kell élnem...
Shakespeare művéről van szó, amit musical formájában "újraélesztettek" vagyis inkább átértelmeztek. Szerintem, ha még lesz, - muszáj megnéznie annak, akit érdekel, hogy véleményt alkothasson, úgy ahogyan én teszem. Színes, a felfogás más, tündérek vannak, de a karakterek átgondoltak, bizonyos megoldások, oh nem merem leírni...Iszonyat...Nem tudom, hogy hasonlóan vélekednék-e az első szereposztás megnézését követően, de nem valószínű, hogy erre sort tudnék keríteni. Igazából nem is akarok, egyszer is elég volt, úgyhogy köszönöm szépen, de nem kérek belőle! Mert minden karakter, minden jelmez, díszlet ugyanaz. Ha a színészek másképp is játsszák, a színpadra került elképzelést nem tudják átmódosítani...:/
A történet leegyszerűsítve: Van a falu szépe, Hermia, akibe szinte minden férfi szerelmes. De a lány szíve csak egyikükért dobog, aki viszont nem gazdag, ezért az apja eltiltja a fiútól. Ahol egy kérő akad, ott van egy másik is, nos, ő is szívesen meghódítaná a lányt, figyelmen kívül hagyva viszont azt, aki valójában szereti őt, Helénát.
A tündérek világa sem önfeledt, hisz az uralkodó és az uralkodónő eltávolodtak egymástól. Titánia, a királynő egész nap egy ifjúsággal van elfoglalva, aki tánctudásával bűvöli el az asszonyt. Oberon, menteni szeretné kapcsolatát, így egy különleges varázslathoz folyamodik, ám az ügyetlen kis tündér segédje elbaltázza a dolgot...
...és az "építőmunkásokból" álló brigád vezetőjéből szamarat csinál, akinek vad vágyai felélesztik Titániában az elhamvadtnak hitt szikrát. Ez a kissé perverz rész...
Viszont a kis tündér, nem csak a királya ellen "vétkezik", hanem az emberek ellen is, hiszen meglátja a "szenvedő" négyest. Össze-visszaboronálja a párosokat, míg nem összejön egy különös és a kis naivának rémítő helyzet: minden férfi, az egyszerűbb és csúnyácskább Helénáért lesz oda, és Hermiát teljesen elfelejtik (Szerelmi kvartett).
Hiába könyörög a szerelmének, az elhagyja, és csak Heléne kívánságait lesi, aki az új helyzetben nem tudja mitévő legyen. Titánián már nem fog a varázslat, amikor ráébred, hogy milyen szörnyű bűnt követett el, mindenért az embereket okolja és pusztulást akar a világukra hozni. Oberon bevallja, véletlenül alakult így, a terve nem ez volt, hanem, hogy szívének oly kedves nőt visszahódítsa. Győzködése eléri a hatást, Titánia megbocsát, de a varázs ezúttal Oberonra hull, majd a szerelmespárok sorsa is rendeződik. A négy ifjú pedig megházasodhat.
A történet leegyszerűsítve: Van a falu szépe, Hermia, akibe szinte minden férfi szerelmes. De a lány szíve csak egyikükért dobog, aki viszont nem gazdag, ezért az apja eltiltja a fiútól. Ahol egy kérő akad, ott van egy másik is, nos, ő is szívesen meghódítaná a lányt, figyelmen kívül hagyva viszont azt, aki valójában szereti őt, Helénát.
A tündérek világa sem önfeledt, hisz az uralkodó és az uralkodónő eltávolodtak egymástól. Titánia, a királynő egész nap egy ifjúsággal van elfoglalva, aki tánctudásával bűvöli el az asszonyt. Oberon, menteni szeretné kapcsolatát, így egy különleges varázslathoz folyamodik, ám az ügyetlen kis tündér segédje elbaltázza a dolgot...
...és az "építőmunkásokból" álló brigád vezetőjéből szamarat csinál, akinek vad vágyai felélesztik Titániában az elhamvadtnak hitt szikrát. Ez a kissé perverz rész...
Viszont a kis tündér, nem csak a királya ellen "vétkezik", hanem az emberek ellen is, hiszen meglátja a "szenvedő" négyest. Össze-visszaboronálja a párosokat, míg nem összejön egy különös és a kis naivának rémítő helyzet: minden férfi, az egyszerűbb és csúnyácskább Helénáért lesz oda, és Hermiát teljesen elfelejtik (Szerelmi kvartett).
Hiába könyörög a szerelmének, az elhagyja, és csak Heléne kívánságait lesi, aki az új helyzetben nem tudja mitévő legyen. Titánián már nem fog a varázslat, amikor ráébred, hogy milyen szörnyű bűnt követett el, mindenért az embereket okolja és pusztulást akar a világukra hozni. Oberon bevallja, véletlenül alakult így, a terve nem ez volt, hanem, hogy szívének oly kedves nőt visszahódítsa. Győzködése eléri a hatást, Titánia megbocsát, de a varázs ezúttal Oberonra hull, majd a szerelmespárok sorsa is rendeződik. A négy ifjú pedig megházasodhat.
Zenei világa: Szakcsy-Lakatos Béla fejéből pattant ki. Stílusát tekintve több műfaj is keveredik a darabban, mulatóstól kezdve, a líraibb dallamokon át a keményebb vagy pörgősebb hangzású zenékig. Becsületére legyen mondva, ez a darab elért egy bizonyos icipici hatást, mégpedig egy-néhány dal évezhető és dúdolható, pl.: Majd én megmutatom (Puccos taliga), Jaj mi lesz velem (Hermia dala), Vihar, esetleg a kofic tündér éneke.
Díszlet: nem volt semmi, ami kiragadható lett volna az előadásból. Vicces volt inkább, amikor azon a deszkán (emelvényen) ücsörögtek a munkások, amelyen a Rómeó és Júliában a két édesanyja ádáz csatáját vívja...Színekben is inkább a Rómeó produkcióhoz hasonlítható.
Jelmez: nagyon modern, túlságosan giccses, színes. Hermia jelmeze még elfogadható, fekete alapú ruha. A tündérek nem túlzásokban menően kifestett arccal és testükön különböző színes motívumokkal járták a táncokat. Oberon köpenye - mint az éjszakát, míg Titánia jelmezei a nappalt jelképezik. Pont a tündérkirálynő ruhái voltak jók és elfogadhatóak számomra, ötletes, szép.
Kedvenc jelenetek: Ha van, akkor az inkább az énekeknek köszönhetően, Hermia éneke a magányról, Titánia tomboló dühe.
További kapcsolatok a darabbal: Amikor még nem ismertem, az előadás népszerűsítése érdekében az Operett a Vajdahunyadvárban rendezett egy két órás előadó estet, ingyenes belépéssel. Aznap volt Szentiván éjszakája, a darabhoz illően ezt a napot szemelték ki. Látványos műsorban lehetett része, annak, aki elment. A kedvesebb előadásokból egy-egy dal hangzott el, majd az új előadásból is, közben "tűzforgatók" is megjelentek a színen, felforrósítva a levegőt. Nagyon hosszúra nyúlt az est, kb. hajnali egykor lett vége.
A Broadway fesztiválon, nem minden évben, de gyakran idézik meg a dalokat, főként kedvelt a "Majd én megmutatom" kezdetű "slágergyanús" dalt (csak színházi körökben), Dolhai Attila előadásában, aki pillanatok alatt a hangulat magas fokára hág.
Nem voltam oda, sőt most sem vagyok rajongója ennek az előadásnak, mert egy Rudolf után ez több szinttel a béka segge alatt van...igen, csúnyán fogalmazok...de ez egy borzalom...
- Az előadásról: http://www.operett.hu/repertoar/szentivaneji-alom/56/8
- A darab I. felvonása: https://www.youtube.com/watch?v=R60xEoB_OQA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése