2016. február 18., csütörtök

Emléktöredékek 31. - 10 éves jubileumról pár gondolatban

Bejegyzés:

2013. május 30. csütörtök este, egy volt évfolyamtársammal mentem a jeles ünnepségre, akinek régóta megígértem a kalandot. Nagyon szép előadás volt, három Fantom, két Christine és két Raoul vett részt az ünnepségen. 

A szünetben Anyával sms-eztem, "A Fantomok állatira aranyosak" - "még nem csókoltam megy egyiket sem". 


A magyar gárda (balról jobbra): Fonyó Barbara, Homonnay Zsolt, Mahó Andrea, Magyar Bálint, Csengeri Attila, Posta Victor és Sasvári Sándor

Az előadás után jelmezben megjelentek a Madách teremben a színészek (az emeletet és az erkélyt összekötő félemeletre kell gondolni). Sort kerítettek egy közös fotózásra, ám előzetes, ahogy a fenti képen is látható a Christine-ek, inkább a Raoul-okhoz húzódtak, így a Fantomok megint hoppon maradtak... Még a való életben is...Szegények! Miután az összesereglett rajongótábor és a sajtófotósok kérésére átrendeződtek a hölgyek, egy szebb összképet kaptunk. nem voltam rest, én is kattintgattam a fényképezőgépemet. :) Majd egy szervező átvezényelte a társaságot a túloldalra, ahol az ablakok előtt, kis asztaloknál foglaltak helyett a művészek. Ezen művelet alatt elvesztettem a kísérőmet, próbáltam hívni, mivel nála volt a frissen megvásárolt szuvenírem, a póló. 


A felállás módosult, Csengeri Attila átölelte két kollégáját, míg Sasvári szorosan magához ölelte Mahó Andreát


Ameddig nem találtuk egymást, mivel ő autogram vadászatra indult (Fonyó-Magyar-Posta), a hozzám közelebb eső Fantomra összpontosítottam. Úgy örültem, hogy az én "oldalamon" foglalt helyet. Figyeltem, ahogy beszélget, ahogy alá firkantja a különböző prospektusokra a kézjegyét. Még képet is készítettem róla, merő véletlenségből, pont oda is nézett. Miután megtaláltuk egymást a kísérőmmel, elmentünk képet készíteni és aláírást szerezni az egyik Christine-től. Mivel nekem a 10 éves előadás hozta a váratlan pálfordulást, és lettem Fonyó Barbara rajongó, neki adtam a jegyszedőktől kapott maszkot, de ő megfordította, és megnézte, hogy a másik oldalon mi van. Érdekes, hogy pont nálam kellett ezt neki megcsinálnia... Készült egy közös kép, aztán ahhoz a Fantomhoz mentünk, akihez hozzá lehetett férni (Victorhoz igen), Attilát körülrajongták, Sasvárin pedig keresztül néztem, mert úgy ült a terem másik végében, mintha ott nem lenne senki.... Igazi szellem volt. :D

Másik ilyen szép pillanat az volt, ahogy szóba elegyedtem Posta Victorral, és amit egy gonoszkodó sajtófotós meg is örökített, az én jóvoltomból kapta lencsevégre a legfiatalabb Fantomot. 


Jobb oldalt, az a két belógó hajtincs az enyém! :D
...beszélgetés Victorral pár pillanat erejéig, transzba esni ettől a pár szótól... 
Kísérőm kérdezte: "ilyen jóban vagy vele?"


Villáminterjúk: 

Cikkek:

Sajtótájékoztató: 

A dedikálás, extra produkciók:

Videó (Japánok gratuláltak nekünk):




Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)