2016. január 19., kedd

Az Operaház Fantomja és én - emléktöredékek 6. - Néhány szó a könyvekről, Gaston Leroux és Susan Kay

Emléktöredék - bejegyzés:
- Kölcsönbe kaptam Susan Kay Fantomját :))

Az Árpád Gimnáziumról már meséltem korábbi leírásomban, most az egyik volt osztálytársamat említeném meg. Neki meséltem el az új hóbortomat, a Fantom-mániámat, erre ő elmesélte, hogy a nővére birtokában van egy könyv, ami szorosan összekapcsolodhat a Fantom történetével. Azt ígérte elhozza nekem és elolvashatom. Több hétig tartott, mire végeztem, de bajom is akadt vele eléggé rendesen, méghozzá a főszereplő édesanyja. Aki ismeri a könyvet, biztosan tudja kire gondolok és milyen csleekedeteket hajtott végre, amiért a legellenszenvesebb karakterek közé lehet őt sorolni... Na, mindegy, világosan emlékszem, hogy a kölcsönbe kapott könyv eljött velem Szlovákiába is, amikor 3 napos szervezett úton vettünk részt.

Az osztálytársamnak később visszaadtam a könyvet, és úgy döntöttem üldözőbe veszem, hogy nekem is lehessen egy saját példányom. Ámbár, ahol először megtaláltam, sokkaltam érte az árat, mégis egy antikvár könyvről lévén szó, nem akarnék kiadni érte annyit, mint egy újonnan nyomtatott példányért. A Kay regény, keresett könyv volt, és régi kiadású (1990-es), ezért ritkán lehetett egyet is megkaparintani belőle, szerencsésnek mondhatta magát az, aki birtokosa volt ennek a könyvnek. Ámbár, elgondolkoztam az antikvárpéldány megvételén, végül eltekíntettem tőle, és bíztam benne, hogy találok egy olcsóbbat és persze jobb állapotban lévőt... Pár évvel később, kb. 2013-ban, Óbudán tartott Braunhaxler fesztiválon egy mozgó portékás antikvárius asztalán megpillantottam a könyvet. Alig akartam elhinni, és szép összeget kért érte (300 Ft!!!), csak sajnos, nem volt nálam a pénztárcám, így egyelőre búcsút kellett intenem neki, de reméltem, hogy megmarad másnap délutánig ez a példány. Vasárnap délután kimentünk, de a könyv nem volt ott az asztalon, ezért megkérdeztem az antikváriust, hogy meg van-e vagy eladta a könyvet? Erre az egyik nagy szatyorból előhalászta a kötetet. Így szereztem meg a saját példányomat és überglücklich voltam.


Később Ausztriából érkezett meg a német nyelvű kiadásom, és BakaNeko vagyis Lénárt Szandrával közösen elnyertük az egyik kiadó, névszerint a Könyvmolyképző kegyeit, felajánlották, hogy megszerzik a mű kiadási jogait. És sort kerítenek egy újabb kiadának, lám ez megtörtént, de sokáig kellett nélkülöznünk, folyton csúsztak az átadással vagyis a kiadással, bonyolult szerzői jogokra hivatkozva. 2015. decemberében végre kiadták, és sok könyvmolynak ezzel örömet szereztek és ünneplésre okot adtak.


Kedvenc jeleneteket még nem tudok megemlíteni, hiszen vár rám egy újraolvasás, de a kalandoséletútból leginkább kiemelendő számomra, hogy Garnier építész lánya élénken érdeklődőtt Erik után, ám ez a túlzott kiváncsiság a vesztébe taszajtotta. Tetszett a szexuális tartalom is, a finom kis leírások Christine szemszögéből, ez alapján a kettejük viszonyába jobb belelátást kaphattunk, a zene összefogta őket.



Nincsenek megjegyzések: