2014. december 18., csütörtök

MÁZS ez a szerelem



Időpont: 2014. december 16. (kedd), este 19.00
Helyszín: Budapesti Operettszínház


Előadás: MÁZS 40 - 25 
                         avagy 
                               Mészáros Árpád Zsolt 
                                           látványos jubileumi koncertja




MÁZS, azaz Mészáros Árpád Zsolt az egyik legeslegkedvencebb színészem. Első alkalommal Benvolioként láthattam, odáig voltam. Később Wolfgang szerepében, még lenyűgözőbb teljesítmény nyújtott, a "még, még, még" felkiáltás öröme bennem ragadt, így lett Árpi nagy kedvenc. No, meg az aláírása, azt bizton állíthatom, hogy egyik színésznek sincs ilyen kutyás szignója. Szerepek jöttek-mentek, köztük a legkedvesebb, Rudolf. A koronaherceg tragikus utolsó évét bemutató darab. Micsoda elképesztő játék volt, micsoda érzelmek. Olyan igazi volt minden egyes kimondott szó, minden érintés. És 2010-ben megszakadt az előadásért a szívem. Levették a repertoárból. Szomorú voltam és vagyok még mindig miatta. Ám most a színészről beszélünk, és az ünnepségről, amelyet volt szerencsém átélni. 

Minden egyes általa formált karakterbe szívét-lelkét beleadja, ettől lesz olyan egyedi, ettől lesz olyan mázs.

Egy elbűvölő este szem- és fültanúi lehettünk. És nem is lehetnénk boldogabbak, minthogy egy olyan embert ünneplünk, akit körülvesz és akinek a lelkéből árad a szeretet. Energiát küldött felénk az előadás alatt, szinte kifogyhatatlan készletekkel rendelkezik. Még színesebbé és teljesebbé teszi az az élet és színészi pálya, amit eleddig megvalósított. Gyerekként nem vonzotta a matematikai, inkább egy színházi meghallgatásra ment el, és lám, így lett ő színész. 

Csodás ember, aki ugyanúgy megbotlott, de feltudott állni, és tovább folytatta azt, amit elkezdett. :) Először színész; több díj, köztük a Sugó Csiga díj birtokosa, étterem-tulajdonos, három csodás gyermek apukája. Ennyi siker után, lassan közeledünk egy jubileumhoz, amelynek megünneplését december 16-án tartották az Operettszínházban.


Mészi, ahogy Anyuval szoktuk hívni, kitett magáért rendesen. A műsor palettája (amit viccből mindig 5 órás szórakoztatásnak mondott) színesebbnél színesebb dallamokat tartogatott. Sorra fedeztük fel őket vele együtt. Elsőként érdemes megjegyezni, a kis Rózsát, Mészi második gyermekét, aki nagyon szép kislány, a színész mesterségről olvasott fel egy könyvből, szeretni valóak voltak együtt. 






Egy géphang közölte a legfontosabb tudnivalókat a Mázs-ról, majd a kislányával közös jelenet tárult a nézők szeme elé. Mészi nem hagyta annyiban, látni akarta a közönséget, ezért megmozgatta a társaságot a "Bőg a tehén" című nótával. A jó hangulat megalapozódott.

A Mozart! blokk - Mázs első főszerepe volt a híres osztrák zeneszerző megformálása. Az egyik dalnál, a háttérben kifeszített vásznon bizony nem Mozart, hanem Beethoven mellszobra nézett vissza ránk...Hoppá, Operettben is történnek bakik. Két új dalnak is fültanúi lehettünk, Mázs mellé társult két vendégelőadó, ekkor tűnt fel a színpadon, Pálfalvy Attila és Vágó Zsuzsi. Olyan jó volt látni a művésznőt kibontott hajjal - ami igazából paróka volt, de visszaadta azt a Zsuzsit, akit már jó régóta hiányoltam. Visszatért a fiatalsága. A "Zene, az vagyok én" című dal nem lett volna teljes a piros kabát nélkül, ezért Mészi a kulisszák mögé futott, hogy visszatérvén bemutassa Wolfgangot. Kocsis Dénes is énekelt a Mozart-ból, egy duett-et, Vágó Zsuzsival "Szeret, mind ki ismer". Mészi pedig az egyik kedvencemmel tért vissza a deszkákra: "Miért nem fogadsz el engem?" Hatással volt rám az előadása, megríkatott. Állandó riasztgatás "Mozart! Mozart! Mozart!" skandálással... :) Ekkor vált számomra világossá, hogy ugyan visszatért az előadás, de már sosem lesz olyan, mint régen volt, és nem válthat ki hasonló érzelmeket, mint egykor.








Rudolf-blokk - A szívem szakad meg, hogy a legeslegszebb történet és az Operettszínház legesleges legjobb darabjából csak pár számot énekeltek: Hétköznapi hős, Így vagyok csak én (amit a Kocsis Dénes fejezett be végül) és a szép dal, a közös duett, az igazi és egyetlen Mária Vetsera és Rudolf koronaherceg előadásában: Vágó Zsuzsi és Mészáros Árpád Zsolt, valamint hozzájuk társult Dénes és Janza Kata is. A dal: Értem születtél. Tudjátok, az emberben annyi érzés kavarog. A Rudolf musicalt egy hiányzó ékkőként tartom számon, mióta nincs, a színház egy rendkívüli előadással szegényebb. Mindent jelentett és még most is odavagyok érte. Ezért, ha meghallom, hogy éneklik, a szívemet öröm tölti el, illetve szomorúság is, hisz sosem látom többé élőben...

Itt a Rudolf-os képek után következő videót azért osztottam meg, mert idén készült, szeptemberben, amikor az Operettszínház művészei "kiköltöztek" a teátrum elé és szórakoztatták a jó népet, egyúttal felhívták az új és régi-új darabokra a figyelmet. A választott videó a kedvenc előadásból a szenvedélyes Rudolfot mutatja be (meg mi is rajta vagyunk:P).










Az egyes blokkokat megszakították a vendégművészek: Janza Kata (aki nem tudom mióta van nagy barátságban Mészivel?), Vastag Csaba (Mészi koncertjein állandó fellépő és legjobb barát évtizedek óta, dalban el is mondták), Hegyi Balázs (zongoraművész, aki zenei szinten meghatóan tárta fel Mészi lelkivilágát, a színész létet, illusztrálva lett a pillanat, vizuálisan kaptunk ismertetőt - a kivetítőn képek váltották egymást) és végül, de nem utolsó sorban megjelent az apa büszkesége, a fia, Mészáros Levente Bendegúz, aki angolul énekelt a szerelem öt fázisáról. 





Több ismert, angol nyelvű slágert magyar átiratban hallhattunk az első, illetve a második felvonásban (legtöbbször MÁZS, Janza Kata és Vastag Csaba előadásában), most is a fejemben zúg "Wonderful world". Az első felvonás végén hangzott el, és Mészi berobogott egy motorral (ez a húzása extravagáns, merész és meglepő volt). 







A második felvonásban a világslágerek mellett az egyik személyes kedvencem is felhangzott, a "Térden állva jövők hozzád" (és úgy is énekelte), Gianni Morandi közismert dala, Mészi feldolgozásában (kettejük ismeretségéről is szót ejtett a korábban említett géphang). Az angol nyelvű dalokon túl, megcsillogtatta olasz és francia nyelvtudását is. Voltak még tombolós számok, kiabálósak - amitől majdhogynem megsüketültem (de nem az ünnepelt adta elő), és voltak líraibb, lelket megérintők. Emlékezés. Átkötésként, zongoraszóló egy elképesztően jó hangú dalszerzővel, majd a közönség énekeltetése, bevonása a dal ritmus érzékeltetésébe. A kihagyhatatlan is tálalva lett, Hair - I got my... :)






Mészi nagyon hálás volt, hogy sokan eljöttünk, kíváncsiak voltunk rá és a munkásságára. 

Részemről ez természetes. Hogyne szeretném őt? Szeretem őt, mint embert, mint színészt, úgy gondolom, ez az írásomból alapvetően kiderült. Sokszínű ember, a szórakoztatásra termett, ám eleddig ismert bohémebb, mosolyfakasztóbb karakterein túllépve megismerhettünk egy líraibb énjét is. 



Most én mondok köszönetet, mindenért, és főként érted kedves Mészi, KÖSZÖNET, HOGY VAGY NEKÜNK!!!



Varázslatos este volt, és azt kívánom, hogy 
HAJRÁ! MINDENBŐL A LEGJOBBAT, MERT MEGÉRDEMLI!!! :)

Nincsenek megjegyzések: