2017. szeptember 23., szombat

Lepkére vadásztunk... vagy mégsem???

"A lepkegyűjtő titkos videóblogja"


Kíváncsiság. Félelem. Borzalom. Izgalom.
Ezen érzelmek kavarogtak bennem mindvégig, míg az előadást figyeltem... Jöjjön a beszámoló! :)))

Időpont: 2017. szept. 21. (csütörtök) 19.00
Helyszín: Centrál Színház (Budapest, Révay utca 18.)
Előadás címe: A lepkegyűjtő
Rendező: Horgas Ádám

A kezdőkép után a pincében


Nyár közepén, éjféltájt hívott fel egy ismeretlen, aki aztán az életemre tört...hihi...csak vicceltem! Nem! Vagy mégis? :D Szóval, színházpajtásom, Lilla hívott fel, értesített, hogy van még két plusz jegy a darabra... 

Értethetetlennek tűnt, miért ennyire felkapott, és miért megy mindig telt házzal az előadás... Persze, minden kérdésemre válaszra leltem, ahogy beültem a teátrumba, ami egykoron a Vidám Színpadként működött, most új néven, új társulattal dolgozik a Centrál Színház.

Más a lecsóba csap bele és ráfröcsköl a trutymó, úgy itt is in medias res - azonnal a közepébe vágnak... :) - Amúgy az előzményeket a videóban láthatjátok, remekül kidolgozva! Nekünk már csak be kell ülnünk a nézőtérre és izgulnunk a fejlemények miatt... :)

A történet
Egy milliomos megunva a magányt és örök szenvedélyét, a lepkegyűjtést, kiveti hálóját egy különleges példányra... Frederick beleszeret Mirandába, az ígéretes festőnövendékbe, akit megfigyel, majd el is rabol és vidéki házának pincéjében fogva tart... A lány nem érti, miért pont ő? És többszöri kísérletet tesz, hogy elszökjön, de terve minduntalan kudarcba fullad... A férfi csak szeretni, inkább birtokolni akarja, és reméli, hogy a fogva tartás ideje alatt a lány is mélyebb érzelmeket kezd majd iránta táplálni... Megegyeznek, hogy Miranda 4 hétig marad, utána szabadon engedi, ám Freddy furcsa álma, és majd a valóság is közbeszól... nem akarja elengedni, semmiképpen... és mikor már megkapná, ami minden férfit érdekel, a nő életét kioltja... de nem búslakodik sokáig, hiszen új prédáját már kiszemelte...



Szereposztás
Bereczki Zoltán és Ágoston Katalin
Bereczkit, mint rajongó ismerem, mint magánszemély nem, ezért ebből a szemszögből figyeltem őt. Maga a pszichopata karaktert hitelesen tudta ábrázolni, sőt! Kifejezetten jól hozta, de mivel van vele szembe ez a véleményem, miszerint egy szeretnivaló színész, az életben nem csinálna ilyesmit, nehezebb volt elfogadnom őt ebben a szerepkörben, ugyanakkor lelki szemeim előtt Szabó Szilveszter jelent meg, akiről simán eltudnám képzelni, hogy nőket rabol és pincébe zárja őket... :D Igaz, Szilit is nagyon kedvelem, de neki meg van hozzá az arca, míg Zoltánt szerényebb és kedvesebb léleknek látom... Azaz, az alakítás tökéletes volt, a benyomásaimtól eltekintve, lenyűgöző játék, esetlen és esendő férfi bemutatása, tökéletes pszcihopata jellemvonásokkal.... csak a magas, vinnyogó hangon ne mondta volna azt, hogy: "A lepkegyűjtő titkos videóblogja". 

Ágoston Katalin alakítása is valóságos, együttéreztem vele, amikor először megláttuk a színpadon. Az értetlenkedését, a félelmet, a rémálmainak jelentését. Idővel a karakter jelleme jobban kibontakozik, látjuk vidámnak és huncutnak, disznóviccet mesélőnek, a közelgő szabadulás örömének mámorában úszónak, szépnek a kék ruhában, kiszolgáltatottnak az elején és a végén... ám, sajnos a végén mégis csak ő húzz a rövidebbet. 

Mindketten hitelesek voltak, a rendező találékonyságát is dicséri, hogy e feladatra ezt a két színészt választotta.

 
Vér és egyéb nedvek a színpadon
Kevésbé megszokott, és a legtöbb esetben nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, ha valakit leszúrnak vagy lelőnek, az rendesen vérezzen is, oda a hitelesség... Legtökéletesebb példa erre, nem a hazai viszonyokból szereztem, hanem a külföldi előadás esetében láttam, a Love Never Dies-ban Christine Daaé-t meglövik, összeesik, de semmi jelét nem látjuk a ruháján egyre szélesedő vérfoltnak... Bizonyára a jelmez költségessége, és szépsége miatt is nem nyúltak ehhez az eszközhöz... Nedvek: Miranda a darab elején a kloroform miatt hány, majd később a faszékkel fejbe veri Freddy-t, (akinek ettől a mozdulattól véres lesz a szája), hogy elszökjön (de mint tudjuk emberfeletti erővel bírnak a pszichopaták és nem lehet őket csak úgy kiütni), ám kiderül, hogy a pince ajtón kívül a ház ajtaját sem tudja kinyitni megfelelő kilépetőt nélkül... Fejbe veri a férfit, nem üti ki eléggé, újra feléled, miután felajánlkozik neki, a férfi mellbe szúrja...

Látványvilág
A Kisszínpadot kettészelte egy függöny, ezen a vásznon jelent meg Bereczki, illetve egyetlen alkalommal Ágoston arca is. Kissé rémisztő hatást nyújtott, hogy felnagyítva, a webkamera segítségével Zoltán arcát az "arcunkba kaptuk"... Az előtérben volt egy asztalka (rajta a számítógép, egy ízléstelen angyalszoborral), amit sínen húztak be, ha a függönyt elhúzták, és így a pincébe kerültünk. Ez a helyiség "otthonosan" már amennyire egy fogvatartottnak ez otthonosnak tekinthető, egy nagy ággyal, kis asztallal, székkel, egy állandóan forgó ventilátorral, egy ruhásszekrénnyel, két ablakszerűséggel berendezve, plusz egy vödörrel...nos, igen, ezt mindig elvitte magával Freddy... A két szín váltakozásában nem akadt gond, minden a helyén volt, és remekül mozogtak.


Félelemkeltés elemei
A darab nemcsak a sejtelmes, horrorfilmbe illő zenéjével, a kékes félhomályban, a fehér, sterilnek ható szobával (kórházi függönyével) hátborzongató, ugyanakkor figyelemfelkeltő thrillerként van színpadra állítva. A történet egy percre sem ül le, fogva tart. Az elejétől a végéig, és hajt, sőt űz a kíváncsiság, végül mi lesz a nő sorsa és mi történik Freddy-vel a végén... Minden eszközt megragadott a rendező, hogy az izgalmat végig fenntartsa.A félelmetes elemek a lepkékhez fűződnek, amik Miranda álmaiban nyernek teret. Első alkalommal a lány az esőerdőbe képzeli magát, majd hirtelen felbukkanak a kék szárnyai... Ő a pillangó. Majd a gyűjtemény okoz ijedtséget, álmában először csak az egyik, majd minden megölt lepke hirtelen csapkodni kezd a szárnyaival. Utolsó félelmetes kép, amikor az állatok egyre sűrűbben egyre nagyobb erővel, nekicsapódnak a pince ablakának, végül kitörik azt... Aki ezektől nem lesz libabőrös, vagy nem ijed meg, az nagyon erős idegzetű lehet. :D

Utalás a lepkékre
Barkóba formájában, az utolsó közös estén; a rémálmokban; amikor bemutatja a gyűjteményét a férfi, illetve Bereczki első színre lépésekor behoz egy pillangót, amit a gépe előtt vizsgálgat...

Időtartam
Mivel, hogy ne múljon el a darab hatása, ezért 1 felvonásban játsszák, 1 óra 30 perc alatt a végére is érünk. Mi háromnegyed 9-kor jöttünk ki a Kisszínpad terméből, előtte vastapssal ünnepeltük a párost.

Vélemények
Midőn baktattunk le a lépcsőn, egy hátunk mögött lépdelő lánypáros beszélgetése megragadta a figyelmünket. Egyikőjük mesélte, hogy már háromszor sikerült megnéznie, de három alkalomból ez a volt a leginkább hátborzongató számára. Nekünk is! :D De mi már elsőre belenyúltunk a tutiba! :D

Színházi szimbolika
Törekszem  arra, hogy minden évben valami újdonsággal kedveskedjek Nektek, Olvasóknak, többek között, kitaláltam most a színházi szimbolika rovatot, vagyis valamilyen kiegészítőt viselek, ami összefüggésbe hozható az éppen aktuális darabbal. Ezúttal a lepkére koncentrálva, felvettem az arany medálomat, ami egy lepkét ábrázol, illetve a fülbevalóm, ami az állat szívókáját jeleníti meg. :)

Színházi szimbolika


A darab John Fowles: A lepkegyűjtő regénye alapján került a színpadra. Már meg is rendeltem a könyvet... ezek után nagyon kíváncsi vagyok rá! Remélem hasonlóan izgalmas lesz.

  
Összefoglalás
Tehát, számomra elkezdődött hivatalosan is az idei színházi évad! Az első előadás, lenyűgöző volt, és érthető miért annyira felkapott, hamar elkelnek a jegyek, mindig telt házzal menő darab. A lepkegyűjtő, amely magas színvonalú produkció, magasra tette a lécet, amit vagy nagyon nehéz lesz megugorni a soron következőknek, vagy pont szinten tudják majd tartani az érdeklődésemet.
 
A továbbiakban, bízom benne, hogy a többi előadásom is hasonlóan nagy élményekkel, érzelmekkel fognak magukhoz ragadni. 

Hogy merem-e ajánlani a Lepkegyűjtőt? 
Nem ajánlom, hanem kötelezem, hogy ezt mindenképpen nézzétek meg! ;) 
A leírtak alapján csak jó, őrületesen izgalmas lehet!


Centrál Színház bejárata
A kisszínpad (két színházteremmel bír az épület, itt gyalogolni kell a felső emeletre)
A látható díszlet, vagyis a kezdőkép: az asztali számítógép és a függöny



   
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)