Időpont: 2015. december 11. (péntek) este 19.00
Helyszín: Művészetek Palotája
Előadás: Varnus Xavér ünnepi orgonaestje
Köszönöm, voltam már jobban. Kezdhetném így is a soraimat...
Édesanyámnak kívántam ezen előadással örömet szerezni, nagyon jól tudom, hogy mennyire kedveli a művész úr munkásságát, erre beüt a mennykő és a szombatot is totálisan tönkre teszi. Nagy kiabálások, duhajkodás árán sikerült elérnem, hogy Anyukám elmehessen meghallgatni az előadást. Bár elmondhatnám ezt a Triptichonról is, amit másnapra, szombatra terveztünk...
Varnus Xavér érdekes életébe nyerhettünk betekintést, a mester szavai által, képet kaphattunk arról, hogyan látta a korának híres szellemiségeit, nevezetes emberekről és történésekről (ami a MÜPA orgonájával kapcsolatos) mesélt konferansz beszédeiben. Mosolyogtunk egész idő alatt, amíg maga a muzsika meg nem szólalt, tehetséges keze által.
Tanúi lehettünk az elképesztő improvizálás, fantázia kompozíciójának is, amit éppen abban a pillanatban állított össze számunkra, a variáns dallamai - a közeledő ünnepekre való tekintettel:
- Csendes éj
- Csendes éj
- Menyből az angyal
- Csordapásztorok
Boros Misi, fiatal, de ambiciózus kisfiú is megmutatta tudását, Varnus Xavérrel előadtak egy 11 perces Haydn művet, ami eredetileg hegedűkre volt hangszerelve, a mester átírta és így egy varázslatos párbajnak lehettünk szem- és fültanúi, amiben Xavér játszott az orgonán és a fiú zongorán. A koncert végén igazi kis Mozart-tá alakult, fejtartás, a zongorához való hozzáállása. Illetve kaptunk egy ígéretet, miszerint 2 év múlva újra összeállnak, és a sráccal közösen előadnak egy duettet.
Nagy zenekari csapat, a szolnoki szimfonikusok, élükön az "elveszett" japán karmesterrel betársultak Xavérhoz, 4 különleges dalt hallgathattunk meg az előadásukban. Előzetesen a Bartók Béla Hangversenyterem, ahol a koncertet tartották, a mennyezetről alászállott a kerubi, amely arra hivatott, hogy megfékezze az orgona hangerejét a zenekarral szemben. A süllyedése percenként 1 cm-et eredményez, és kb. 9-10 percbe tellett, míg a kívánt helyre leereszkedett. Igazán érdekes volt figyelni. Ugyanilyen izgalmas volt megfigyelni Xavér lábtechnikáját az orgona pedáljain, vagy a hangszer billentyűi által összekoordinált hangsorok levezénylését. Hihetetlen látvány volt.
Az erkély 1., 2. sor közepén foglaltunk helyet, a kilátás pazar volt, minden megfigyelhető, senki sem zavargott körülöttünk, kivéve hátrébb egy urat, aki a figyelmeztetés ellenére nem kapcsolta ki a mobilját, és az pont a koncert közepén megszólalt, mondhatom, még az erkély első sora is felháborodottan nézett hátra, én inkább meglepődtem, hogy milyen elemi erővel és utálattal tudtak a nézőtárak nézni a vétkesre. De igaz, ami igaz, talán le kellett volna kapcsolni azt a készüléket vagy némára tenni. Nem utolsó sorban meg kell jegyeznem, hogy a kabátjaitokat csak a földszinti ruhatárban tudjátok elhelyezni. Ez kicsit bután van kialakítva...
Pár ismerős arcot is felfedeztem a közönség sorai között, nem ismertek, csak nekem ismerősök, még olyanokat is láttam, akikről nem gondoltam, hogy komolyzene iránt fogékonyak. De tévedni emberi dolog, nem de bár?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése