2015. május 25., hétfő

Mary Poppins 200.-szorra is és egy rangos kitűntetés története


"Szuperfrenofrenetikomaxikapitális!"

 Időpont: 2015. május 24. (vasárnap) 19.00
Helyszín: Madách Színház

Nagyon vártam már ezt az estét. Az Operaház Fantomja, valamint a József és a színes, szélesvásznú álomkabát mellett ez az egyik nagy kedvencem a teátrumban. Az első Marym volt a 100. alkalom, most a 200. is eljött, de ez már a 6. nekem. Szép utat futott be és ez remélhetőleg megmarad a későbbiekben is. 

Egy pillanat műve csupán, és a gyermek felnőtté válik. Az élet pedig nem habos torta, kinek jobb sorsot, kinek rosszabbat rendel. És idővel a gyermekiség mindannyiunkból kivész, ám van egy gyógyír, amivel ez az állapot megállíthatja, sőt visszaforgathatja. A gyógyír egy színdarabot takar, méghozzá Mary Poppins csodálatos történetét. 



A tegnapi előadás teljességgel magával ragadott, a sírás kerülgetett egyes jelenetnél, mint ahogy már jól megszoktam, már az örömtől is könnybe lábad a szemem, nem feltétel a szomorú pillanat. A hármas szereposztás résztvevőivel már tisztában voltam, kik fogják egymást váltani, de hogy hogyan zajlik majd a csere - csak sejtéseim voltak. A 100. bravúr, igen régen volt. Polyák Lilla érkezett elsőként a Cseresznyefa utcába, tökéletesen megbolygatva egy szigorú és precíz rend alapján élő család hétköznapjait. Társát, Bertit a háztetőn pillanthattuk meg, Csonka András személyében. Lilla esetlenül táncolt, András hangilag nekem nem megfelelő, de táncban ő is odatette magát, sőt szeretett volna csókot lopni Lillától, azaz Mary-től. Majd a Parkbeli jelenetet követően váltás történt, Mahó Andrea és Szente Vajk kettőse vette át a szereplés jogát. Andi és Vajk hosszabb ideig volt látható a színpadon, így nem véletlenül ők ketten kapták a tapsrendnél a legnagyobb éltetést. Ám, az alakításuk nélkül ez nem valósulhatott volna meg, Andi egy bájos és szeretni való Mary, őt kétszer reptették a darabban, szigorúan még csak a színpad fölött. Vajk egy jó kedélyű Berti volt. 




A második felvonásban szemtanúi lehettünk a harmadik váltásnak, elsőként az "Úgy vártunk vissza!" felhőfeliratban írt üzenetnél, két Berti egyszerre formázta a betűket meg, így Vajkot Sándor Dávid cserélte le. Dávid legjobb pillanatai kétségkívül a kéményseprőkkel bemutatott tánca volt, és mivel édesapa a lurkókhoz is kellő szeretettel tudott viszonyulni. Igen-igen látványos a "színpadi deszkák helyett a falak" megmászása. Egy ideig együtt játszott Mahó Andi Maryé-vel is, akit a gyermekek hálószobájában váltott Oroszlán Szonja. Egy röpke pillanatig együtt ültek, majd Andi Szonja mögé lépett és elégedetten mosolygott, végül csöndesen távozott. Szonja Mary-je szigorú, kicsit rideg, de én tudom, hogy vannak szívmelengetőbb pillanatai is, amit most kevésbé tudott megmutatni, nem úgy, mint máskor, amikor csak ő játssza a főszerepet. Szóval, a harmadik páros is összeállt. A finálé ezúttal is lenyűgöző volt. Imádom a befejezést, csak kár, hogy olyankor vége van a mesebeli utazásnak.




A Banks család:

Az apa szerepében Szervét Tibort láttuk, míg szende kis feleségét, Koós Réka jelenítette meg. A művésznő csodálatos volt, a hangja levett a lábamról. A karakterrel megtalálták egymást, és, ahogy korábban is írtam, tökéletesen illettek egymáshoz. Tapsrendél beszaladtak a szülők is, Szerednyei Béla és Dunai Tamás, illetve egy szeretett teljes anyuka, Ladinek Judit.

A gyermekeknél nem voltam túlzottan elégedett. Tudom, hogy ez egyéni szocprobléma, de nem tudom ezt kivetkeőzni magamból, a fiút konkrétan nem tudom elviselni, hála a kedves anyukájának, aki sok darabba benyomja a fiát. Szerencsétlen gyereknél nem mindegyik poén ült, a közönség máskor nevet bizonyos részeken, a megfelelő cukiság és egyensúly hiánya miatt, ez hiba volt. A lányt egy sorozatból ismerhette meg az ország, már, aki nézte a sorozatot. Engem idegesített ott, itt viszont eltudtam tőle a régebbi szerepe alapján vonatkoztatni, bár még így is voltak fenntartásaim vele szemben. Rögtön az szembeötlő volt, hogy nem volt szőke hajú kislány. A korábbi látogatásaim során, szinte az összes kislánynak szőke tincsekkel rendelkeztek, itt az első megjelenésüknél, a fény úgy vetült a hajára, mintha szőke lenne, ezért, amikor a házban voltak, kicsit meglepődtem, és azt hittem, lecserélték közben, aztán rájöttem, hogy tévedtem. A lényeg, hogy a gyerekek kevésbé voltak érdekesek számomra, mint máskor. Persze a régiek, mivel már kinőttek a korból, így nem alakíthatták a karaktereket. Tapsrendnél láttam, hogy az új beálló kislányok is barnák. 

További karakterek

Brill néniként Dobos Judit láthatta a közönség, aki nagyon tud szidni, váltótársa Bajza Viktória is jelen volt. Robertson Ay szerepében Németh Gábor hozta a szokásos nagyon buta, ám egyben vicces szolgát. A vicinus olaj népszerűsítő arca Sáfár Mónika volt, váltótársa Pándy Piroska is megjelent a tapsrendnél. A szobrot játszó Kiss Ernő Zsolt komolyan véve feladatát végig robotszerűen mozgott, váltója nem jött el. Még páran hiányoztak: Gallusz Niki, Galbenisz Tomasz, Barabás Kiss Zoltán, Serbán Attila. A madaras asszony megformálója ezúttal Baranyai Annamária volt, váltó - számomra az igazi madaras hölgy, Détár Enikő is jelen volt az előadás végén. 

A szereposztás tegnapról



Szép volt újra megélni az előadást, voltak ugyan hibák (főleg a drága hangtechnikus - csókoltatom!), ám az élmény, az energiák, amik felszabadultak, feltöltöttek. Érzelmileg viszont kivett belőlem a darab. Sajnos voltak, akik nem jelentek meg a régi szereplők közül, de akik ott voltak, nekik nagyon örültünk.

A jubileum mellett más örömre is volt oka a teátrumnak a tegnapi est folyamán, az Opten cégfigyelő ügyvezetője átadott egy oklevelet, amivel a színház bizonyította jó befektetés, gazdaságilag rendben működik. Előadásaikra a jegyek sorra kelnek el. Köszönhető ez a lelkes közönségének - ahogy az igazgató úr, Szirtes Tamás mondta.


Kedvenc jelenetek:  a Parkban minden egyes pillanata,  az orvosság, a kéményseprők tánca,  a csillagokhoz utazás. 

Kedvenc dalok: az összes! Olyan teljességet, összességet alkot a zenéje, hogy nehéz a választás, de egyet mégis csak kiemelek lentebb a videóban, mert egy üzenetet hordozz magában, miszerint, ha hiszünk magunkban, bármi pozitív dolog megtörténhet velünk. 

Gratulálok az egész előadás létrehozóinak, szereplőinek, közreműködőinek! További sok sikert kívánok! :)

"Megtörténhet bármi, hogyha hagyod, Néha nem megy könnyedén, hát álmodj nagyot! Nem kell tőle félni, a változás közel, Egy nagyobbacska ásóval egy hegyet hordhatsz el. Nincs előtted egy ajtó se zárva, Pillangóként röppenj ki a nagy világra! Minden álmod váltsd valóra, nem kell várnod másra! Az égen minden csillag néked ragyog, Megtörténhet bármi, hogyha hagyod."


Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)