2017. május 2., kedd

Gaetano Donizetti vígoperája, a Don Pasquale

Kicsit modern, kicsit pikáns, de mindenképpen szórakoztató


Rendező: Káel Csaba
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó
Koreográfus: Nádasdy András
A bemutató: 2016. január 9-én volt.

Szereplők: 
  • Szvétek László (Don Pasquale)
  • Kelemen Zoltán (Malatesta)
  • Szappanos Tibor (Ernesto)
  • Szemere Zita (Norina)
  • Beöthy-Kiss László (Carlotto)

A mai világban eléggé kevés számú alkalommal találkozunk magyar nyelven elénekelt operával. Nem csoda, hiszen minden előadás, a szerző anyanyelvén szólal meg. Ellenben itt van Donizetti vígoperája. Magyar nyelven énekeltek és beszéltek a szereplők. Erősen meglepődtem. No, de vajon miért? Ennek ígérem utánajárok és egy UPDATE-ban az illetékesektől megszerzett információt itt az oldalon, a bejegyzésben közölni is fogom. 

Most alkalmam nyílt egy magyar nyelvű előadást meghallgatni, megcsodálni. Pedig ez csak a 70-es években volt jellemző....

A reklámfilm



Don Pasquale


A történet szerint a címszereplő nősülésre adná a fejét, ebben a fukarság és a bosszúvágy hajtja. Nem szeretné unokaöccsére hagyni vagyonát, aki nem hajlandó akaratát teljesíteni (vagyis a nagybácsi által kiszemelt gazdag nőt kellene elvennie - ez esetben megkapná az örökséget), mivel egy szegény özvegyasszonyba szerelmes. Malesta doktor meg akarja leckéztetni az öregembert (barátja az unokaöccsnek, Ernesto-nak), és húgáról (aki amúgy nem is a rokona), a fiatal özvegyről mesél a férfinak, aki látatlanban már szerelmes lesz a nőbe, és elhatározza, hogy elveszi feleségül. 

A 2. felvonásban megkötésre kerül a házasság. Egyszerű, vidéki asszonyként érkezik Don Pasquale házába a hug/álmenyasszony, vagyis Norina (hug nevén Sofronia). Az öreg úr vagyonának a  felét odaajándékozza a nőnek. Ernesto közbe akar lépni, de a doktor megakadályozza és beavatja a tervbe, így az álházasság létrejön. Norina megkezdi pusztító haditervét...

A 3. felvonásban kiteljesedik a történet (bár, ahogy néztem és, ahogy most olvastam kissé zavaros az egész...) folytatásában Norina költi az öregember pénzét, folyton sértegeti és meg is pofozza a Don-t, aki egyre inkább önmaga árnyékává válik... Pasquale-nak akkor lesz elege a házasságból, miután egy szerelmes levelet talál, és egy kerti találkáról olvas benne. Hogy megtudja felesége valóban megcsalja, a doktorral együtt a kertbe osonnak, kilesni az esti légyottot. A doktor tanácsa szerint a "húga" biztosan nem maradna egy fedél alatt  egy másik nővel, ha engedné az öreg, hogy unokaöccse megházasodjon... a nagybácsi belemegy a dologba, és a cselszövők felfedik a titkukat, így kiderül, hogy Sofronia és Norina egy és ugyanaz a személy volt... Pasquale áldását adja a frigyre. 

Díszletről valamint a jelmezekről
A tervező gondolatai eléggé pajzánok lehetettek, amikor kigondolta a darab terveit, ugyanakkor a díszdoboz ötlete fantasztikusan kreatívá és egyedülállóvá teszi a Don Pasquale díszletét. Először is, amint a függöny felmegy, egy szalaggal átkötött, masnival ékesített dobozt kapunk, amiről valaki gondosan lefejti a szalagot, és árnyékként előkerülnek a díszletmunkások, hogy kinyissák a dobozt, vagyis Don Pasquale otthonát. Szintén ötletes a díszletben a pipa, amit ülőalkalmatosságnak használ, és a zsinórpadlásról leereszkedő lámpások keménykalapok alá rejtve. Igazán érdekes szemléltetési mód. A doboz van mindvégig a színpadon, időnként kinyitják, időnként becsukják. Az oldalai forgathatóak, egyiken női figurák láthatók (ábrándozást jelképezi), míg másikon a külső csomagolás látható, a vörös kanapé "huzata"... A nőiességet keblekkel ábrázolják, ez megjelenik Norina ruháján, sőt az első megjelenésekor egy olyan kanapén foglal helyett, ami női kebleket ábrázol. Ezért is mondtam, hogy a díszlettervező kissé pajzán... A nő ruhája is beszédes... A lámpáról hirtelen lekapott bura szoknyává alakítása is csodálatos kellék...



Érdekesség még, hogy a szereplők, bizonyos érzékszervek vagy belső szervekkel kapcsolatban lettek ábrázolva, pl. Ernesto ruházatában a "szem" dominál. Míg a doktornál az erek dominálnak. 


A kerti jelenetben ugráló békákká alakulnak a szolgálók - no, vajon ez mire kellett? Az itt elhangzó szerenád és duett viszont nagyon kellemes a fülnek és látványra sem volt rossz. (Megjegyzés: az opera honlapján a régi felvételek láthatók, ahol Norina még nem keblek között foglal helyett, illetve nincsenek a kertben békaemberek...)


A szereplőkről:
Mindenki jó volt, színészileg, drámailag kidolgozottak voltak a karakterek, ellenben a szövegi érthetőséggel éreztem, hogy gondok vannak, nem minden esetben értettem, hogy mit mond Szereme Zita (akinek amúgy nagyon finom és szép hangja van) és az öblös hangú (számomra irritáló az ilyesfajta hangnem) Kelemen Zoltán. Elvileg oda kellene figyelni, hogy magyar nyelvű éneklésnél érhetően hangozzék a szöveg, az énektanár nem hívhatta fel a figyelmet rá... ezért is nagyon erősen hiányoltam a képernyő alján a szöveget... nem volt mindenhol követhető és érhető, amit énekeltek...

UPDATE 2017. június: A vígoperák magyar nyelven kerülnek bemutatásra. Információforrása: az Operaház facebook oldala.

Vidám darab, magyar nyelven énekelnek, három felvonáson keresztül. Ezt a vígoperát állandó repertoáron tartja az Operaház, viszont az Erkel színházban lehet megtekinteni. 

Az M5-ös csatorna műsorát továbbra is érdemes figyelni, hiszen minden héten hétfőnként egy-egy opera előadást lehet megcsodálni, Opera Mozi cím alatt. :)


Nincsenek megjegyzések: