A 4-ek hete, 2 színház, dupla élmény

A Pál utcai fiúk és Az öreg hölgy látogatása Vígszínházban

Az István, a király és Dózsa Imre ünnepi balettgála az Erkel Színházban

2021. november 17-21. között igazi kulturális élményekkel gazdagodtam.

Amikor az Erkelbe mentem megújítani a bérletemet a következő évadra, és becserélni az utalványokat, nem is sejtettem, hogy ez a hét ennyire telítve lesz. Akkoriban csak az István, a király rockopera volt biztosítva, később egy hirtelen ötlettől vezérelve csatlakozott be a Dózsa Imre balettgála est, majd a Vígszínház "mumus darabja", Az öreg hölgy látogatása. És végül - még most is nehezen hiszem el - befutott az új nagy kedvencem, A Pál utcai fiúk. Egy csodálatos véletlen folytán.

A diktátor című előadás a Vígben, nagyon tetszett, így másnap már elmentem venni rá újból jegyet, mellette pedig szert tettem a Szerelmek városa és Az öreg hölgy darabokra.

A főnökasszonyomnak tartottam hétfői napon élménybeszámolót a Szerelmek városáról. Valamilyen okból kifolyólag a Víg honlapjára tévedtem, és szembe jött egy hír:

A Nagy Gatsby a Vígszínház egyik leghúzóbb darabja, fantasztikus rendezés, elgondolkodtató karakterek és történet, dinamikus zene, átlényegülés a szünet alatt, lendületes második felvonásra hívás, minden tekintetben a leg-leg-legjobb előadások közé sorolnám. Nem csoda, hogy már 2x láttuk barátnőmmel. Elgondolkodtam, hogy vajon ki betegedett le, ez később kiderült és az elgondolásom igazolást nyert, szegény Wunderlich József volt a kieső. Főleg, amikor kiírtáka  szereposztást, tudni véltem, ha Zsombor játszik, akkor Wundival lehet valami baj. Aznap játszottam a gondolattal, hogy menjek-e vagy sem? Hiszen előzőleg beszéltem Anyukámmal és a főnökömmel is, és valahogy nem akaródzott a dolog...mégis bennem volt a kisördög és folyton lefoglaltam egy-egy széket a jegy.hu felületen...ezzel legalább tudtam tartani a jegyet. Persze, voltak pillanatok, amikor úgy tűnt kifogytak a  jegyekből, ám ez nem volt igaz. És végre a döntést délután 3 körül meghoztam, hiszen ez egy soha vissza nem térő alkalom, amikor végre, valahára újra megnézhetem a Pál utcaiakat. Jegyelővétel során egyszerűen nincs esélyem belépőt szereznem. Már-már gondolkodóba estem, hogy vajon felveszik-e a színháznál a telefont, ugyanis lehetséges, hogy náluk is égtek éppen a vonalak ez ügyben... aztán a színház jegypénztárát sikerült utolérnem, és egy nagyon kedves hölggyel tudtam beszélni. Mivel, már régi nézőjük vagyok, biztosították számomra azt a kényelmet és kedvezményt, hogy lefoglalták az előadásra a jegyemet, és nekem csak aznap, de legalább fél 7-re meg kell jelennem a pénztárnál, hogy magamhoz vegyem a csodálatos darabra a kis belépőmet. Nagy volt az örömöm.

Loholtam, mert nagyon elment megint az idő, és fél 7 után pár perccel érkeztem meg a teátrumhoz. Szerencsémre, feltartoztatták a pénztáros hölgyet, voltak ugyanis olyan nézők, akik csak msot váltották vissza a jegyüket, vagy más darabra akartak menni és efelől érdeklődtek. Boldog voltam, amikor a kezembe vettem a jegyet. A színház előtt a kisgyerekeket egy anyuka filmezte, ahogy énekelnek és leugranak az egyik díszkőről. A darabból, a Vörösingesek indulóját énekelték: Felveszem a vörös ingem. Már ez a kis röpke vidámságtól mosoly terült szét az arcomon. Megint itt vagyok. Megint megnézhetem a Pál utcai fiúkat.

A darab egyes szomorúbb pillanatain (kivéve egyet) most nem sírtam, nem hatódtam meg, mint első alkalommal, de talán az együtt éneklés erősebb volt a részemről. Megérdemeltem, abszolute, mert annyira, de annyira vártam és vágytam már erre az előadásra, 2019 decembere óta....aztán most októberben sikerült megnézni, és ilyen rövid időn belül összejött egy második. Kaum zu glauben! - alig hiszem el, ahogy a német mondja...

Instagramra írtam:

"Alljunk bele, ha kell. Barmi jojjon is el. Legyen szabad a Grund! Vessuk ide ma fel, hogy megmarad ez a hely! Vagy egyszer belehalunk..." Micsoda est, micsoda bubaj, ami a darabhoz kot, oh, csodalatos! Regota feladtam a remenyt, h megnezhetem 2x, hiszen a jegyek elfogynak rogvest a jegyelovetel napjan. Eselyem sincs lecsapni. Igy beletorodtem, hogy soha nem lesz meg egy alkalom... Aztan jott egy hir, egy szegeny lebetegedett szinesz es a telefon a szinhaznak. Nagyon szeretem es orulok, h megint ott lehettem a Grundon! Folytatas holnap az oreg holggyel! De a ma fergetege elkiser a hetkoznapokba es igy bemutatok az oreg holgynek! Yes! #vigszinhaz #ujelmenyek #ujbenyomasok #palutcaifiuk #legyenszabadagrund #grund #nagygatsby #gatsbyhelyettpalutcai #boka #átsferi #nemecsekernő #igenjovolt #felveszemavörösingem #pásztortestvérek  #einstandteso #phantominaszinhazban

Rövid, kis összefoglaló a tapasztaltakról:

- A mobiltelefon megszólal, Fesztbaum feje a közönség felé (pedig pont előtte mondták, hogy kapcsoljuk ki)
- Az új Csele, meghívott vendég volt, lényégében nem különbözött a Csibytől, de azért hiányzott a srác, viszont a magas, vékonyka váltója is tetszetős volt.
- Az új Áts Feri (feltehetőleg beugró volt, mert ő mindig az idősebbik Pásztor testvért szokta játszani): Ember Márk, erős, félelmetes, szigorú, tipikus rosszfiú, a végén megenyhül, de nem olyan finom mint Józan László. A csata jelenetben be kell rogyasztania a lábát, féltérdre kellett ereszkednie, hogy biztosan letudja teperni a kis Nemecsek, tehát nem túl magas. Karcos, berekesztett hangon énekelte a Vörösök dalát. Első fellepésénél leverte a Pál utcaiak zászlóját, amit igazából el kéne törnie, utána pedig magával vinni, de ehelyett leesett, és egy kéz nyúlt ki és vitte el. Tehát, Márk olyan hévvel, lendülettel jött, hogy leverte a rosszul rögzített zászlót. Úgyhogy rögtönözni kellett. Nem törődtek a zászlóval. A ruházata az idősebb Pásztor testvértől vette- vagyis inkább, ha ő szerepel, akkor az a jelmez az bizony az övé.
- Boka az "Éljen a Grundban" fars hangot fogott ki, talán a többiek, az újbóli magas részhez érkezvén próbáltak úgy segíteni a társuknak, hogy tulharsongva kurjongtak
- A két tesó nem mozog szinkronban, az "idős urak" voltak megint
- Nemecsek törékenysége végig ábrázolva
- Barabás megfogta Kolnay kezet, amikor ki kellett vonulniuk...
- Nem sírtam az utolsó jelenetnél, csak amikor megérkeztek a fiuk és az új hirdetményt akartak tudatni...
- Csónakos: papuskám
- Áts Feri: A Vörösingesekhez jöttek, viszont először fordult elő, hogy ő hívott valakit a csapatba
- A szemüveges, girnyó srác, Richter erősebben volt szerepeltetve, humoros is volt

 Egy élmény volt és remélem összejön majd valamikor egy harmadik is...

Következő szösszenetben taglalom az Öreg hölgyet.