A költő mániája egy nő vagy három?

 Hoffmann meséi

Link: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/hoffmann-mesei-2021/

 

Instagrammon írtam:

A Hoffmann meséi az egyik legkedvesebb operám. Igy nem volt kétséges, hogyha az Opera játssza, ott a helyem. Az Erkel Szinhazat ékes, unnepi diszbe oltoztettek, ami megdobogtatta a szivemet, az egyik rénszarvas még integetett is nekem. A hangulat nemcsak az epulet elott volt csodas, de bent is oromteli vidamsag áradt szét. A darab, ugyan a rendezessel nem voltam megelegedve, de a zeneje - az kaprazatos. Nagyon szeretem: Olympia ariajat es a Barcarola-t. Az  opera két legjobb dala. A zenekar tokeletes volt, a masodik szunet kezdeten hallottam a Barcarola elso taktusait...oh, ez volt az igazi nagy szivdobbanas pillanat! A tortenet szerint Hoffmann a kisse iszakos kolto elmeseli 3 szerelmenek a tortenetet (a muvesz, a fiatal lany, a szajha), mint kiderul ez osszessegeben egy not jelent, a szinhazi divat, Stellat. A karakterek mind erdekesek, viszont ha jovore lesz, szeretnek egy vegyes szereposztast, ahol Laszlo Boldizsar Hoffmann (Nyari Zoltan nem volt kiemelkedo) es szerelmei a mostani 3 kivalo muveszno, ugyanis Kolonits Klaratol irtozom. Bocsika. Most premiert lattunk a 2. szereposztassal, es elegedett vagyok a ket kedvenc dalommal. Olympia pedig lenyugozo volt! Gratulalok! #erkelszínház #hoffmannmeséi #nyárizoltán #stella #olympia #antonia #azordogifazon #jonasrekapiroska #hortililla #adamzsuzsanna #kálmánpéter #bernáthéva

Kelen Péter egy nagyszerű operaénekes volt a múltban. Pár évvel ezelőtt valahogy megtaláltam a felvételeket róla, és megtetszett a darab, amiben játszott. Ez volt a Hoffmann meséi. Megszerettem a sztoriját, a zenéjét! - és nálam ezek a gócpontok, amitől egy darabot a kedvenceim közé tudok emelni. A modern rendezés ezen nem ejtett csorbát, továbbra is szerelem a Hoffmann meséi. <3

 

A történet szerint van egy szerelmes költőnk, aki rajong egy színházi díváért. Ennek a  költőnek van egy ellenlábasa (Lindorf tanácsos) is, ő is rajong a nőért, és megfogadja, hogy bármi áron, de megszerzi őt. A mostani rendezés érdekessége, hogy egyrészt 4 alkalommal kerül színpadra, illetve, hogy az egyik szereposztásban mind a 3 nőt, egy alakítja, mégpedig Kolonits Klára. A barátosnével mi a második szereposztást láttuk, ahol a három nő három művészre van felosztva, és nem egy személy alakítja az összeset. Tulajdonképpen, jobb volt így, mert Klára illuzióromboló látvány szempontjából, bár hangilag minden elismerésem, de számomra itt a nők szépsége is fontos, hogy tudjam, lássam, tényleg érdemlegesen szeretett beléjük Hoffmann. A főszereplő a kiskocsmában várja szerelmét. A kocsmai nép szórakoztatására elbeszéli a 3 szeretett nő történetét. Nme is kell mondanom, az ellenlábas férfi minduntalan megjelenik az "álmokban". 

 

Az első nő, nem hús-vér ember, Hoffmannt megtévesztik egy szemüveggel, ezen keresztül a bábút igazi nőnek képzeli. Dobozban érkezik (már ez sem furcsa?), csodálatos hangja van, a költő megkéri a kezét. Véletlenül eltöri a szemüveget, amit az álnok Lindorf-tól kapott, és kiderül, hogy egy bábba volt szerelmes. Mivel, nem sikerül a terve, ezért a tanácsos szétveri a bábut. Hoffmann megszégyenül. Kezes-lábas maszkos emberek a báli forgatagban...

A második nő, egy szűzies teremtés, reménykedik, hogy Hoffmann megkéri a kezét, majd  boldog házasságban élnek. Lindorf itt is megjelenik, csak ezúttal orvost játszik, arra buzdítja Antóniát, hogy énekeljen, hiába tiltotta meg az apja. Az anyját is az éneklés ölte meg, ne ártson saját magának. Mégis a győzködés célt ér, nem érinti meg, hogy a költő felesége legyen, még fiatal, tehetséges, és az anyja is biztatja... Hoffmann másodszor is elveszíti szerelmét. Szarvasemberek hadonásznak a színpadon.

A harmadik nő, egy prostituált Velencében. Lindorf megjelenik és megbízza, hogy vegye el a férfi tükörképét. A feladatot teljesítik és Hoffmann álla megint koppan...

A történet véget ér, a költő teljesen elázott, kivetkőzött magából, a földön fetrengett. Megjön a színésznő, és döbbenten látja, hogy Hoffmann részeg, ezért karját Lindorfnak nyújtja.

A darab az Erkel Színházban került megrendezésre, modern feldolgozás, 3 felvonásos, franciául énekeltek, magyar-angol felirat. Nem korhoz kötött a jelmez, a díszlet az egy pályaudvar, a darab zenéihez vagy jeleneteihez kimondottan láthattunk a pályaudvari kijelzőn utalásokat. Plusz volt egy másik kivetítő, amin reklámok mentek, ennek mi értelme volt, nem tudom.

Zenéje miatt is az egyik kedvenc operám: Olympia áriája és a Barcarolle.

A szereplők mind nagyon jók voltak, csak Nyári Zoltán, pont a főszereplőt alakító művész nem érintett meg, olyan semmilyen volt. Kár, hogy nem László Boldizsár alakította Hoffmannt, de hátha egyszer, majd keverik a szereposztásokat. És akkor muszáj leszek ott lenni. A történetben van a múzsa karaktere, aki a Kelen-féle változatból nem emlékszem. Itt túlságosan férfias volt, és csak a 3. felvonás végére derül ki, hogy képes nőies lenni. A történetekben mind végig a háttérből figyel, és ő "szereti" igazán Hoffmannt.