2018. március 14., szerda

Az utasszállító esete a hollóval avagy Hunyadi László feje a porba hull

Időpont: 2018. márc. 11. 19.00-22.00
Helyszín: Erkel Színház
Előadás: Erkel Ferenc: Hunyadi László
Rendező: Szűcs Gábor
Műfaj és nyelvezet: Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Link (cselekménnyel együtt): http://www.opera.hu/musor/megtekint/hunyadi-laszlo-2017/eloadas-201803111900/


Operában való kalandozásaim során sajnos magyar nyelvű előadások között nem igazán találtam olyat, aminek a zeneisége (legfőbb szempontom, de a történetet is fontos nekem) annyira magával ragadott volna, hogy kedvencnek is titulálhatnám. Mindez megváltozott, miután az Erkelben láttam és hallottam a Hunyadi László darabot. Méltán nevezetes, fülbemászó és csodálatos dallamvilágot komponált Erkel Ferenc. Egyes dalok nagyon játékosak, mégis komoly szövegi részeket tartalmaznak, mások szerelmi balladák, de sokkal nagyobb katartikus élményt nyújtanak, nagyívűek.

A zenéje megvett kilóra, napokig a fejemben szólt és még most is szól, soraim írása közben a nyitányt hallgatom, amibe belefoglalta a szerző az összes kiemelkedő dallamot a darabból.

A rendezéssel már komolyabb problémáim voltak.... Nem értettem mi köze van az utasszállítógépnek a hollóhoz a nyitány alatt, a gép - szinte berobban a színpadra, ám az utolsó pillanatban hollóvá alakul, ami a Hunyadiak jelképe. A holló motívuma az előadás végén visszatér, amikor Hunyadi Lászlót kegyelem kérése ellenére lefejeztetik a bakóval, hiába nem fogott rajta háromszor is a bárd... a lefejezést nem látjuk, csak a bárd lesújtását, a vetítő vásznon a kiontott fekete vér megjelenik, ebből egy holló képe alakul ki, ami a csőrével elkap egy aranygyűrűt és felénk dobja, így fejeződik be ez a rendezés. (Ezzel szembemegy a mostani, 2022-es rendezés, ami Ókovács Szilveszterhez köthető, Gara nádort emelte ki, mint negatív figura. Megmérgezi a királyt, kopasz és önkezével Hunyadi László gyilkosává válik.)

Történelmi előadás lévén szeretem, ha ragaszkodnak a rendezők a hagyományokhoz. Sajnos, itt már az elején sikerül elrontani a darabot, hiszen a médiából jól ismert kofferek kerülnek elő, mintha az Áll az alku című műsorban lennénk, a kofferekhez öltönyös férfiak társulnak, akik kinyitják számunkra a bőröndöket. Szimbolikus jelentőséggel bírnak, a bennük lévő tárgyak: kulcsok (Nándorfehérvár kulcsai - amit László királynak ajánlanak fel majd, de ő visszautasítja), levél (egy futárt fognak el, akinél a levél volt, ebben közlik, hogy Cillei a Hunyadiak fejét ígéri a királynak), kard (állandó jelképe az ellenállásnak) és végül a korona.

Tehát, az Áll az alku stílus után következik a reptéri forgatagnak tűnő társaság, mindenki, minden szereplő modern öltözetben zsibong a színpadon, öltönyben, kiskosztümben. A gyerek Mátyás a Hunyadiakhoz tartozó Holló madarat ereget, amire a tömeg felfigyel... majd érkezik az utasszállítógép és rendeződnek a sorok, viszonylag egyszerűen kidolgozott, olcsó anyagból gyártott jelmezekbe bújva a történelmi korba visszahelyeződve átlép a darab a modernségen...

A darab zenei világa - ismeretes nemzeti ünnepeinken lehet hallani őket
Áldjon meg Isten: https://www.youtube.com/watch?v=jXZjlTBpnu4
Palotás: https://www.youtube.com/watch?v=dhk1IPExjnk
Meghalt a cselszövő: https://www.youtube.com/watch?v=uUvsk9Hvm70
Nyitány: https://www.youtube.com/watch?v=ytnlF5kbwXg
Teljes: https://www.youtube.com/watch?v=eFERqoxnYAU

Szereposztás

Szereplők és tapasztalatok az előadás alatt
László Boldizsár alakította a címszerepet, de jelentősége kevésbé volt fontos, nem volt kiemelkedő a karakter, ezzel szemben az édesanyját alakító Röser Orsolya több hangsúlyt kapott és jobban dominált. Áriái erősek voltak, és a közönség őt ünnepelte a leginkább. Különösen szembetűnő volt egy nő (könnyed, légies hatást nyújtó ruhában lépdelt). aki folyton csak császkált a család mögött, és úgy tűnt számomra hosszú ideig, hogy lehet ő a kis Mátyásnak a dajkája, erre később kiderült számomra, hogy nem a dajkája, és nem is családtag, hanem a hangját adta... Rejtély, hogy vajon ez csak itt érvényesült vagy máshol is így oldották meg a kisebbik Hunyadi hangi adottságait. Véleményem szerint nem lett volna nehéz egy olyan fiút találni, aki megfelelő hanggal bír a szerep megformálásához... Számomra inkább zavaró volt, hogy a háttéréneket biztosítja, míg elől a gyermek pantomimezik rokonainak... A rendezésnek jár jó pont is, az első felvonásban a király, Horváth István és a Cillei Ulrikot alakító Rácz István a színház nézőtér bal és jobb oldaláról egymásnak átkiabálnak, megbeszélik a tervet, és a király átdobja neki a gyűrűt. amivel igazolja, hogy ő adott megbízást a férfinak, hogy ölje meg a törökverő családot. Ez jól kivitelezett és érdekes volt. Jelmezügyileg eléggé érdekes volt, hogy Ferenc Józsefnek állították be V. László királyt... minden egyes alkalommal ő jutott róla eszembe. Problémám inkább az indokolatlan vértócsával volt... Nos, amikor a cselszövőt, vagyis Cilleit a magyarok leszúrják - a baloldalon a következőt láttuk: egyik magyar nekiesik karddal és hónalj alatt ledöfi. A kard nem véres, de a szereplőből bizonyos pár perc elteltével, miután földre került - indokolatlanul ömleni kezd belőle a vér... vérfolyónak is mondható, a színpadot belepte. Az első felvonás végén nem sikerült elsőre a függöny összehúzása, az egyik színpadtechnikus igyekezett összehúzni, de mivel tartott a tapscunami, ezért széthúzták ismét a lepleket, és bal oldalról láttuk, ahogy a színpadtechnikus visszasettenkedik oldalra... Befejezésnél igazán zavaró volt, hogy Szilágyi Erzsébet a neki háttal álló katonák között próbált a gyermekéhez furakodni, holott, csak meg kellett volna fordulnia és látta volna idősebbik fiát az emelvényen... ez kissé bugyután megoldott színpadkép volt. 

Tapsrend
 
A három felvonás közül egyértelműen az első volt a legjobb (tömegjelenetek, a történetvezetés szempontjából), a második tele volt szerelmes áriákkal, és kissé altató hatása miatt inkább harmadik helyre soroltuk, míg a harmadik felvonás a második helyezést érte el nálunk, ismert dallamaival, sodró történetével és a kegyetlen befejezésével.

Érdemes megnézni és hallgatni a darabot, a zenéjére figyelni nemzeti ünnepekkor, hátha előveszik, különösen igaz ez az "Áldjon meg Isten, hősbajnokom"-ra. A fülbemászó dallamvilága miatt a magyar operák közül most ez a darab a kedvencem, javaslom járjunk nyitott füllel!

Az előadást már korábban leadták tévében is, akkoriban Fekete Attila volt a címszereplő, Miklósa Erika Gara Mária a szerelme, Fodor Beatrix Szilágyi Erzsébet és Gara nádorként Kálmándi Mihályt láthattuk. Youtube-on ez is fent van... csak úgy megsúgom! :) A két darab közötti eltérés a szereplőkön kívül a díszlet módosításban vehető észre, ugyanis az utolsó jelenetben a király és a nádor karaktere egy trónuson látható, ugyanakkor ez nem a földön, hanem színpad felett függeszkedik, a módosítást élőben láttuk, itt a földön volt, a fémhíd előtt a szerkezet.

Kis bolondozás a szünetben mindig belefér
László Boldizsárral közös fényképet készítettünk Habók Lillával

Nincsenek megjegyzések: