Farsangi lakodalom
Időpont: 2022. márc. 5. szombat, 11.00
Helyszín: Eiffel torony (Eiffel Műhelyház)
Némi variálást követően visszatértem kedvenc mozdonyjavító operacsarnokká alakított játszóhelyre. Az előadás egy magyar szerző tollából származik, Poldini Ede írása, címe Farsangi lakodalom.
Link: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/farsangi-lakodalom-2022/
Az előadásom linkje: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/farsangi-lakodalom-2021/eloadas-202203051100/
Műfaj: vígopera, két felvonás, magyar nyelven, angol/magyar felirattal
A darab története – bár a szerző nem kortárs – mégis párhuzamot vélünk felfedezni pár éve a pandémia okozta hatás végett, vagyis amikor a családok összevoltak zárva, senki nem hagyhatta el az otthonát. Itt nem egy vírus okozza az összezártság tényét, hanem az időjárás, ugyanis az utakat belepte a hó, és erről a mai modern formában sikerült minket tájékoztatni – a kormányinfo egyik népszerű embere (Gál Kristóf) nyilatkozik bizonyos időközönként, valós, korábbi téli felvételeket is bejátszanak, hogy hitelesebbnek tűnjön az aktuális helyzet.
Főszereplőnk egy leányzó, akit az édesanyja egy módos nő gyermekéhez szeretné adni, vagyis ki akarja házasítani, annak ellenére, hogy a lány egyáltalán nem rajong anyja választásáért. Mivel a hóvihar miatt az utak járhatatlanokká válnak, a várt vendégek nem érkeznek meg, de helyettük mások igen, akik szállás után vágyakoznak a kegyetlen téli vihar elől… Több nap, hét telik el, bezárva, és lassan szerelmek szövődnek, némelyik reménnyel teli, némelyik az itt és most jellegével – ha e falakat elhagyják, a románcnak vége szakad. Ez történik a darab végén, és az örömteli eljegyzést, amely a ház asszonyának lánya és a szegény diák ünnepe lenne, félbeszakítja a ház kinti sötétségébe burkolódzó férfi pisztolydörrenése….
A történet az Opera oldaláról és a darab bemutatkozása:
„Idegenek kerülnek egy házban karanténba a zord időjárás miatt. Forrnak a szenvedélyek, egymásba szeret, akinek nem kéne, és kiszeret egymásból, akinek viszont párt kéne alkotnia. A bezártságban sok minden kiderül a másikról, a meghiúsult farsangi lagzi helyett napokig tartó karanténparti veszi kezdetét, ahol a szedettvedett társaság egyre inkább közösséggé alakul, és árgus szemekkel figyeli Kálmán, a csurgói diák és Zsuzsika, a kicsit depressziós, érzékeny kislány tiltott szerelmét. Persze mások is szerelembe esnek közben, felfalják a készleteket, hogy aztán a karantén végén minden a helyére kerüljön. Poldini Ede kétfelvonásos vígoperáját 1924. február 16-án mutatta be a Magyar Állami Operaház. Az opera librettóját Vajda Ernő bő évtizeddel korábban már elkészítette, ám a világháború és más körülmények hátráltatták az opera megírását. A premier óriási siker volt, a Farsangi lakodalom száznál is több előadást élt meg. Nem gyakori repertoárdarab, holott azon kevés magyar opera közé tartozik, amely külföldön is sikert aratott: játszották Bécsben, Drezdában és Londonban is. A darabot az elmúlt év járványhelyzete teljesen új színekkel festette át, mindannyiunk számára ismerős pillanatok és lélekállapotok sorjáznak, hogy jót tudjunk nevetni magunkon, és azon, hogyan töltöttük el az utóbbi időszakot a négy fal közé zárva.
Az előadásban látható hóvihar videófelvételeket a ZemplénTV és a ZsolcaTV biztosította.”
A darab érdekes pillanatai, amik megragadtak:
- A pandémia után érdekes volt látni egy hasonló szituációt, amit magunk is megéltünk
- A lány az anyja életére tőr, mert nem engedi, hogy férjhez menjen ahhoz, akit szeret, és közben a fiú, menti meg az anyuka életét, mert kitépi a lány kezéből a tőrt – ez azért súlyos volt…. milyen mélységeket kell megélnie az embernek, hogy a saját vér szerint családtagjára fogjon komoly sebet is ejtő fegyvert…
- Az apuka pálfordulása: kezdetben teljesen el van alélva, a háttérben, míg a feleség olvassa az Óda a szerelemhez című verset (amit a szegény diák írt), addig önfeledt mosoly terül szét az arcán, lányát szereti egy férfi… Aztán, amikor az asszony „bántani” akarja a fiatal férfit, felszólítja, hogy kipenderíti a feleségét, mert az ő házában senkinek nem eshet bántódása, minden vendég egyformán jó bánásmódban kell, hogy részesüljön
- A diák vidám kinti énekléssel kerül a forgatagba, és rögtön kiszemeli magának a ház asszonyának lányát, bár a nő megmondta, hogy nem ülhet gyermeke mellé, ugyanis a vőlegényének van ott a helye (lány erre eldönti a széket)
- A grófnő és a katona vágyódása egymás iránt: folyton együtt láthatóak, beszélgetnek az asztalnál, vagy, amikor az anyuka megkéri az előkelő nőt, hogy segítse a fiatalok szétválasztását, a katona bentről figyeli őket. Kezét az ablaküvegre helyezi és a grófnő követi kezével, vagy az ablakhoz közel lép, szinte már az üveglapra rásimul, csakhogy érzékeltesse mennyire odáig van a katonáért – szerintem ez nagyon szépen megoldott jelenet volt, szépen érzékeltették a finom vágyódást egy másik emberi lény iránt
- Tudtam, hogy a hátrahagyott katona a viszonzatlanul maradt érzései miatt biztosan végezni fog magával (bár a grófnő kérte, hogy tartsa meg a gyűrűjét és emlékezzen rá olykor)…erről a tényről megfeledkeztünk – és ez egy zseniális húzása volt a darabnak – mivel a katona kint állt a sötétben, mi, nézők a benti tömeget láthattuk a színpadon, és teljesen megfeledkeztünk a katonáról. Az ünneplésre fókuszáltunk, amit az előtérben zajlott, majd ezt a vidámságot szakította félbe a pisztoly hangja… borzalmas volt, és jómagam, meg a mellettem ülő házaspár férfitagja is felsóhajtott, hogy: jaj, ne! – tetszett a hihetetlen hatás, amit a darab ezzel az egy jelenetével elért.
- Ezek után nem nevezném vígoperának a darab műfaját…
A díszlet:
A színpad két szélén, illetve a színpad közepén, a szobában, ami a főszínteret adja tv-monitorok vannak felfüggesztve, ezek időnként be lesznek kapcsolva, hogy a megfelelő tájékoztatásról tudomást szerezzenek a szereplők, illetve mi magunk nézők is megkapjuk a szituációról alkotható illúziót.
A másik színtér, az épület külső, kertrésze, ahová a szereplők időnként kiszöknek (pl. a diák a lány után megy, szerelmet vall neki, aztán hemperegnek a hóban…a ház asszonya és férje, ahogy olvassák az összegyűrt szerelmi vallomást, a katona és a grófnő szétválása…
Forgó színpaddal jól működött a váltott perspektíva.
A jelmezek nem korhoz kötöttek, ha régen nem is így képzelte a szerző, ettől függetlenül áttudták menteni és jól feldolgozni a történetet, ezért sem gondolnám korhoz kötöttnek.
Szereposztás
Utóérzés – rosszaság:
Aznap volt az Erkel búcsúztatója, kissé rosszul is éreztem magam, hogy nem volt kedvem már az ünnepi eseményen is részt venni, pedig egész héten sűrűn gondoltam rá, csak kedvem nem volt hozzá….bár, a zenakari esten már elbúcsúztam a színháztól, mégis nagy hiányérzetem volt, hogy nem mentem el….kellett volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése