2022. SZEPT.25. ÚJ IDŐPONTBAN 26-án a Magyar Állami Operaházban szimfonikus koncerten vettem részt.
Az eredeti időpontot a hölgy érkezése kavarta meg. Nehezebben tudok hétköznap egy ilyen - kifejezetten zenei program ráhangolódni, valahogy megszokottabb számomra, ha pénteken vagy a hétvégén megyek...és hát, most is vasárnap lett volna, de hétfő lett. Így alakult, de hétkezdésnek az Operában, azért az nem semmi!
Nagyon
régen volt lehetőségem, hogy kicsit átlényegüljek, csak a zenére
koncentráljak, ne csak a színpadon mozgó szereplőket, díszletet
mustráljam. Ezúttal nem a látványé volt a főszerep, hanem a zenei
műveltségemet fejleszthettem tovább, kapott egy kis "lélektápot".
Kedvenc
jegyszedőmmel szünetekben és előadás előtt is sikerült pár kedves szót
ejtenem, ugyanis az egyik nemrég vásárolt jegyemről rohamosan tempóban
elkezdett lekopni a festék, erre kaptam mentő ötletet a jegyszedő által.
Hálás köszönetem innen is!
Ismét sikerült
kimennem kedvencemmé vált helyemre, az abszolút magaslati, tetőterasz
részre, ahol az Operaház zeneszerzőinek szobrai kémlelik a környéket. A
folyosón végiggyalogolni, szinte leírhatatlan érzés, olyan mintha a
fellegek felett járna az ember, teljesen extázisba lehet esni, és nem
mellesleg lenyűgöző a panoráma! Ha fent járkálok mindig eszembe jut
szeretett musicalemből (Az Operaház Fantomja) a tető jelenet.... magával
ragadó a táj szépsége. Talán jobban is szeretem, mint az erkély részt,
ahonnan most egy jó időre ki vagyok tiltva...(nem tettem semmi rosszat,
de a sznoboktól elválasztják a kevésbé tehetősebb személyeket - eléggé
diszkriminativ jelenség, nem is kell leírnom...). Szóval, itt fent a
tetőn barangolni csodálatos élmény, és mivel a felsőbb szintekhez
tartozik az ülésem, így ide megyek. És, ha tehetem és nem zárnak ki -
mint most legutóbb - az erkély részre is megyek, hogy meglátogassam
kedvenc Varázsgömbömet, amit kineveztem szerencsehozó talizmánnak (végül
is, miatta sikerült egyszer belógnom valahová....hoopsz...).
Az
épület varázsa mindig magával ragad, és bármely részét meglátogatom, nem
érzek idegenséget, egyszerűen imádom felfedezni. A nézőtéren is elfog
egy kellemes érzés, és holott a zenére kellett volna fókuszálni, annyira
nem ragadtattam el magam, jobbára inkább a csodálatos csillárt, a belső
építészeti részeket vizslattam tekintetemmel. Szerintem gyönyörű.
Persze, azért becsuktam a szemem (amit majd a Tosca c. darabnál kell - a
jegyszedő szerint, kissé modernizált dolgok lesznek benne) és próbáltam
átlényegülni. Itt-ott sikerült is.
A program:
szeptember 26., hétfő 19:30 - 22.00 (eredeti kiírás szerint, de fél 10-kor már befejeződött, 2x 45 perces program volt)
"Minden évben eseményszámba kell mennie annak, ha a legelső magyar
szimfonikus együttes, az OPERA Zenekar az új szezonban először lép
kőszínházi kulisszák között hangversenyező társaságként a közönség elé –
a nyári szünet és a nyári speciális szabadtéri feladatok után.
Közönségünk egyre inkább észlelheti majd, hogy három vonás épül ki
zenekari hangversenyeinken, amelyekkel tagadhatatlanul szeretnénk
kiemelni együttesünket és intézményünket a rengeteg színvonalas
budapesti programlehetőség közül. Első: a hozzánk betérő koncertlátogató
vizuális – mi úgy szeretjük mondani, az OPERÁ-hoz méltó „összművészeti”
– élménnyel találkozzon, hatásvilágítás, vetítés vagy más társművészet
bekapcsolásával. Második: az OPERA Zenekar hangversenyein mindig
szólaljon meg operanyitány, mert ezeket a pompás műveket mi értjük és
játsszuk a legjobban, és operai énekszám vagy énekest igénylő egyéb mű
is legyen a programon a szimfonikusok mellett. Harmadik: mindig jusson
szólistaszerephez az OPERA Zenekar legkiválóbbjaiból valaki.
MŰSOR:
Liszt Ferenc: Prométheusz
Kocsár Miklós: Concerto lirico
Hollós Máté: A mítosz születése – ősbemutató
Liszt Ferenc: Tasso
Karmester: Kocsár Balázs
Közreműködik Szűcs Máté (brácsa) és a Magyar Állami Operaház Zenekara (zenekari igazgató: Popa Gergely)"
Nagyon régi vágyam volt, hogy operaházi
koncerteken vegyek részt, miután az Erkel elvesztette ezt a képességét
(nemsokára bezár, felújítási munkálatok miatt. De valószínűleg nem
fognak erre túlzott hangsúlyt fektetni, ugyanis az állami pénzmegvonás
miatt az Operaház súlyos anyagi károkat szenvedett el - és ez az állapot
továbbra is tart. Nekem fájó pont, hogy sok jónak ígérkező előadást az
Eiffelben kénytelenek voltak teljesen törölni az idei (2022-23)
évadban... az Erkelbe még egyszer ellátogatok, pénteken, amikor
dél-koreai művészek fognak koncertet adni).
Az
Opera185 és az Ybl206 koncertekre vágytam, és most sikerült mindegyiket
megszereznem. Izgatottan várom a másodikat, hiszen az elsőt hétfőn már
volt szerencsém átélni.
Képek hamarosan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése