Fekete Péter, te ügyefogyott

"Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány..."

Időpont: 2015. május 26. (kedd) 19.00

Helyszín: Madách Színház

Előadás: Fekete Péter

Ajánló

A nézőtérre belépve, egy teljesen más színpad fogadott, mint általában. A díszlet rögtön megtetszett. A '20-as évek a kedvenc korszakot idézi számomra, ahol szívesen éltem volna. A függöny ezúttal nem a nehéz, vörös bársony volt, hanem egy finom, könnyed, egyszerű és testszínű lepel, amely leesésnél kecsesen és lágyan omlott a színpadra. Két oldalon egy-egy furcsa gótikus alakzat vált ki a falból, nem tudtam igazából hova tenni, hogy történetesen mi a funkciójuk? - de illett az egész kompozícióhoz, ezért nem kifogásoltam, voltak még lámpák és egy nagyobbacska kandalló részlet is, jobb oldalon, aminek a másik felét a függöny takarta el. 

Az előadás megnézése előtt az üres sorokat nézegettük, aztán a karfánkat, amire "híresebb" vagy fontos emberek nevét vésték. A környékünkön, ahol csak találtunk, azt elolvastuk. Ezekkel "a kis izékkel" szórakoztattuk magunkat Anyuval, ímg kezdetét nem vette az előadás. Az én karfámon egy hölgy neve állott: Culmann Zoltánné. 

A darab története egy olyan férfiról szól, aki hetet hét országon túl ismert a balszerencséjéről. Ez az ember Fekete Péter. Egy nap betoppant egy fiatal hölgy életébe, inasként beáll hozzá és bátyjához dolgozni. A női munkaadóhoz szoros barátság, majd szerelem fűzi. Az események kibontakozása közben, segíteni próbál egykori lakótársának is, aki gépírónőként dolgozik a munkaadónő bátyjának vállalatánál, és szürke kis egér, akit nem méltatnak figyelemre sem. Péter a férfit is szeretné meggyőzni a szerelem 5 lépcsőfokáról. A főhős folyton galibát okoz, erre akar építeni a gazdag férfi és vállalatot alapít, módos társai csatlakoznak hozzá, ám az üzlet idővel tönkre megy, Péter már nem hoz szerencsétlenséget a többi emberre, aztán a szereplők szétszélednek. A főhős és a női munkaadója egymásba szeret, összeházasodnak. Együtt élnek a gépírólánnyal, aki jelentős átalakuláson ment keresztül, mégis a hőn áhított férfi elutasította. A szerelem újra lángra lobban kettejük között, amikor szilveszter éjszakáján tisztázzák a félreértéseket. És nem is kell mondanom, hogy minden jól alakul a végén...

A szereplőkről

Magyar Attila (Fekete Péter vagyis Pessty Péter)

Egy igazi tomboló szélvihar ő, aki csillapítatlanul ontja magából a humort. Szó szerint az égből pottyant alá, betört a színpad közepére. Fekete Péterként állandó komikus helyzetek főszereplője, kollégái méltó társai voltak a mókázásban, kiváltképpen Simon Bogi, akivel egy szerelmespárt alkotott. Nagyon tetszett a kettejük közt kibontakozó kapcsolat, vagyis a darab mondanivalójával megfogalmazva: abba volt szerelmes, akitől félt. Attila munkássága páratlan, kevés olyan színész van, akinek kifogyhatatlan színészi eszköztárából újabb és újabb trükköket húzhat elő. Lendület van benne, nála úgy tűnik, nincs még egy perces leállás sem. Az elsöprő előadástechnikájából most is kaptunk ízelítőt, megcsodálhattuk, hiszen díszletváltáskor önálló est formájában elregélte nekünk nézőknek, hogy milyen szerencsétlen egyénnek tartja önmagát, milyen volt kisgyerekként stb. Kifogyhatatlan humorforrás, kollégái is nehezen állták meg, hogy el ne mosolyogjanak egy-egy tréfáján. Attila Fekete Péterként, szó szerint betört a színpadra. Egy olyan férfi, aki bármibe belefog, azt szerencsétlenség fogja követni (miatta beszorulnak a liftbe, ruhákra tapos, tönkremegy a szökőkút, szavazatokat apaszt, cégeket tesz tönkre, színpadi produkciókat átalakít) minden tettét. Mindig kereste a golyóit... A szerelem öt lépcsőfokáról beszélt, a darab elején pedig kereste a létráját, aminek a negyedik foka ki volt törve, ahogy a negyedik fok sem volt meg a szerelemben. Attila páratlanul tejesített, ez már nála rutin. Humorban és szórakoztatásban első számú színész.

Simon Boglárka (Hajnal Colette)

Példás társa volt a balszerencsés férfinak. Első pillanattól fogva szimpatizált a kéményseprő férfivel, folyton hangoztatta, hogy az is szerelem minősül, ha valaki egyszerre szereti és egyszerre fél a másiktól - ezt egy színházban látta. Nem is tudom, melyik darabra gondolhatott??? :) A félelem előbb-utóbb szerelemmé válhat. Nos, Bogi stílszerű volt, talán elkényeztetett kis hölgy, aki régi gramofon lemezeket hallgat és közben cigarettát szív. Mindezekről leszokik, amint megismeri Pétert és tőle reméli, hogy segíteni tud neki a kényszerjegyesség megkötésétől. Ő hasonlóan, mint édesanyja a rivaldafénybe vágyik, bár ezt az életet Ella nem preferálja, és nem támogatja a lányt. Így kezébe veszi a sorsát, és szembeszáll bátyjával is. Simon Bogi kiválóan táncol és ének szempontjából is kifogástalan volt. Összeillenek Attilávala  színpadon, nem mondom, hogy van közöttük vibrálás, inkább egy egyezményes szimpátia a másik felé, hiszen hasonló gondolkodásúak, csalafinták, jól működnek együtt.

Nagy Sándor (Sanyi)  - (Hajnal Lucien)

A szép fiú, akinek mindene a pénz, a vagyon, csak ez érdekli, meg saját maga. Úgy gondolkodik, mint egy rideg számító, minden emberrel közönyös főnök. Barátja az építész, szintén hasonlóan nem megnyerő karakterként látható az első felvonásban. Péter viszont felnyitja a férfi szemét és megláttatja vele a szépet, egy fiatal nőt is akár... Sanyi Luciennel megint sikeres volt, főleg, amikor képzeletbeli nővel táncol, kezeit csókolja... Közben átvált Keresztapába... Teljesen elmebeteg volt ezúttal is, ámbár a szerep egy ideig ridegséget, tiszteletet, gőgöt is követelt magának, csak később lágyult meg, ráadásul a hősszerelmes férfi még át is verte az őt szerető nőt. Mindenesetre Sanyi csatlakozik a kedd esti tökéletes gárdához, ez a szerep telitalálat volt neki. 

Mahó Andrea (Klein Klára)

Terjedelmes szőrmekabát, hogy eltakarja testét vele, hatalmas szemüvegkeret mögött értelmes nő lakozik. Ez Klein Klára, akinek megformálását két színésznőre osztották, ezúttal Mahó Andreát láthattuk. Megszeppent, igazán kis szürke egér, aki arra vágyik, hogy a főnöke végre felfigyeljen rá, hiszen a levelezésen dolgozik több, mint két éve, és azóta tart a viszonzatlan szerelem. Andrea alakításában az ember felfedezhette önmagát is, nagyon is tudtam vele azonosulni, a lelkivilággal, és szerintem ő is hasonlóan érezhet ez ügyben. A karakter tökéletesen illett hozzá. Talán némi hasonlóság van korábbi szerepeihez, mégis merőben eltér a rút kiskacsából gyönyörű hattyúvá alakulása. Kapott kicsit komikusabb szöveget, ettől nem volt üres fejű szépségideálnak megjelenítve, inkább egy gondolkodó szereplő volt. ami eltér az amúgy komolyabb figuráitól. A fehér ruhája szép volt, egyszerűséget és tisztaságot kölcsönzött viselőjének. Andrea végre megcsillogtathatta komikusabb oldalát is, balettozhatott.

Malek Andrea (Szőnyi Ella)

Lesz maga juszt is az enyém! - kezdetű nótát ő énekelte, jó volt és lehet, hogy nem rajongók a színésznőért, az előadásban nagyszerűen alakított, nagyra tartottam. Egy magas hölgyet játszott, aki egy idősebb úr szerelme után vágyakozik. Viszont ez az úr, név szerint, Károly minden nap csatak részeg, és Ella hiába várja, hogy na, hátha most fog valami értelmeset tenni vagy mondani a férfi, erre nem kerül sor. Minden egyes alkalommal röhejességbe fullad cselekedete. Ella ismerte Colette anyját, aki színésznő volt, igazából kolléganők voltak, és ő csak azt szeretné, ha a lány nem követné anyját a pályán. A második felvonásban Andrea kidomborította a színészi lét árnyékosabb oldalát, milyen nehézségekkel kell megküzdenie annak, aki ezen a pályán sikeret szeretne elérni vagy egyáltalán ebből a foglalkozásból kívánja fenntartani magát. Részletesen kidolgozott, és mélységeket tár fel ez az elbeszélés, egy monológon formájában. Végül ő is csak betársult, és csatlakozik a társulat megszervezéséhez. Utolsó pillanatban lép be Károly (Klára otthonába, ahol a csapat az utolsó jelenetben meghúzódzkodik), a férfi kér tőle valamit, amire kis gondolkodást követően igent mond.

Székhelyi József (Ebes Károly)

Károly, a részeges nagybácsi, aki csak szilveszterkor nem iszik, de az év, mind a 364 napján ittas. Összefüggéstelen mondatokkal operál, időnként megjelenik a színen és intelligens hozzáfűznivalókkal színesíti az előadás előrehaladását. Belezavar a cselekménybe, frappáns mondataitól szintén nagyokat lehet kacagni. Egyik jelentnél, amikor is Ella az Operaház Fantomja első taktusaira a palota sötét társalgójában sétál kezei között egy fátyolt tartva, majd a nő elcsavarja a férfi fejét, így amaz ébredést követően ezt meg is jegyzi, mintha valóban megtörtént volna a vázolt cselekedet..."

 

A csapat további tagjai: Sánta László játszotta a gazdag Angyal Gusztáv nevű építészt, aki kifejezetten pökhendi, arrogáns és beképzelt fráter volt. A karaktert egyáltalán nem kedveltem. Marie szolgalány szerepében Trecskó Zsófia lépett színpadra. A forgatagban elég sokszor megjelent, kacér volt, meg kissé butácska benyomást keltett. Ságinét Bajza Viktória jelenítette meg, vele először a társasági fogadáson találkozunk, amit Colette szervezett. Ságinét Fekete Péter mutatja be, nyelvbotlás formájában azt mondja róla: ő egy leánykereskedelem főnöke. Rozsos István csak egyszer volt jelentős, amikor lekérni szándékozta a angyali hatást keltő Mahó Andit, Ekanem Bálintról annyit tudok írni, hogy sok karaktert játszhatott. 

Film- és színházi adaptálások a darabban

Úgy gondolom az egyik legjobban válogatást ebben a darabban találhatjuk. 

Példának okán, Fekete Péter kéményseprőként jelenik meg az először, ekkor jár egy bravúros esernyős táncot, és a háttérben nem más szólhat, mint a Singin' in the rain...

A kis gépírónőre, Klein Klárára, felfigyel a főnöke, elhívja egy üzleti útra, persze csupán a segítségét kéri és nem mást. A lány megszeppen és a távozásra való felszólítást követően, mély örömből feltámad benne a hattyú. (Csajkovszkij: Hattyúk tava) Balettozik és távozik a színről. 

Fekete Péter győzködi Klein Klárát, hogy vegye kezébe sorsát, ne legyen kishitű, hisz megtudja hódítani a főnőkét, akibe két éve szerelmes. A lány kifakad "Szerelemhez nem kell szépség, szerelemhez nem kell ész" - már Péter korholja, hogy ne legyen ennyire hisztis, végül is egy kis operettben vannak...ahogy megy a győzködés, Klára kerül az előtérbe, kitárja karjait, míg Péter mögé áll és a karokat tartja, és ekkor hallhatjuk a Titanic jól ismert betétdalát...

Az én kedvencem, mert misztikumot, kis borzongást is vegyített a jelenetbe, Ella végighúz egy fekete fátyolt a földön és a fotelben szutyokálló Károlyt igyekszik elcsábítani. A zene, nem más, mint Az Operaház Fantomja jellegzetes és fülbemászó dallama, a színpadi képhez még egy csillár is dukált. 

Sanyi azaz Hajnal Lucien a képzeletbeli nőről álmodozik, vele táncol, csókot ad kicsiny kacsójára, a zenés szójátékát átmódosítja a jól ismert Keresztapás hanglejtésre, míg beszélt ment alatta a zene is.

Jellegzetes mondatok

• "Az a kis izéke" - Sanyi mondta mindig, amikor a gépírónőre gondolt, mert az által játszott karakternek nagyvállalatai voltak, és nem ismerhetett minden embert név szerint.
• "- Alapítunk egy vállalkozást. - Lehetek korlátolt? - Te drágám, már az vagy!" - Magyar Attila és Simon Bogi párbeszéde, amikor kitörnének a szegénységből, és egy színtársulatot hoznának létre.
• "Az a magas fezsültségű pletykavezeték" - Sanyi mondta Ella-ra, azaz Malek Andreára.
• "Azt kérdeztem már, hogy jártál-e már öregem, Füreden..." - a legtöbbször elhangzó mondat tulajdonosa Székhelyi József volt, aki a darabban szinte végig részeg.
• "Szilveszterkor csak az amatőrök isznak" - állítja Székhelyi József Károlya.
• "Tisztába tegyem?" - A gépírónő, tehát Andi mondta, amikor a jegyzeteit akarta rendezni.
• "Ettől még a csillár is leszakad. (nem történt meg, csupán megindult) Ja, csak meg akart ijeszteni!" - Magyar Attila azaz Fekete Péter.
• "Maga az ezüstműves?" - Magyar Attila Sánta Lászlóhoz intézett szavai, mivel a jelmeze ilyen színben pompázott.

Kedvenc jelenetek: A már korábban kiemelt dalos részek, ámbár az egész előadás, minden részletében nagyszerű és rendkívül szórakoztató volt.

Kedvenc dal: Fekete Péter, Holdvilágos, de az összeset mondhatnám, mert nem éreztem, hogy valami elviselhetetlen buta operett előadáson ülök. Örökzöld és megunhatatlan slágerek, melyekben az operett ostoba hatása nem kelt életre. A környezet sem ártott neki, sőt összhangban volt vele. Egyszerűen a maga nemében örömöt okozott, vidámságot lopott a mókuskerekembe.

Díszlet-jelmez: A berendezés helytálló és korhű volt, leginkább a szilveszter éjszakájában látott óra, illetve a külföldre tett kirándulásuk során egy igazi palotában voltak elszállásolva, ez egészében nagyon jellegzetes, otthonos, elkelő hatást nyújtott, ámbár az első kép díszlete is megfelelő volt, a fehér színezetű falak miatt kiemelkedett környezetéből és világosabb színpadi képet nyújtott. A jelmezek közül Simon Bogi vörös bársonyruhája, zöld tüll betoldással kialakított jelmeze volt a legmegnyerőbb számomra. Malek Andrea Ella-ja furcsa ruhákat kapott, mindegyik kihangsúlyozta a nő magasságát, a finom esésű, de redős jelmezekkel szépen illusztrálásra került. Mahó Andrea hercegnős báli ruhája kevésbé volt megnyerő, bár megadta a kellő szépséget neki, tisztaságot, így a közönséget is elkápráztatta megjelenése. A ruha egyszerűségével fejezték ki Klein Klára ártatlanságát - persze ő is bevadult a darab végére...

A közönség benyomása: a nézőtéren most jó hangulat uralkodott, a humorosabb gondolatokra mindenki egyformán reagált, rekeszizmot jól megmozgatta. A közönség sorai között roma származású fiatalok - fehér gyerekekhez viszonyítva - több átéléssel és odafigyeléssel nézték végig az előadást. Tiszteletet érdemelnek ők is és a tanáraik, mivel manapság a színházba vonuló gyermekek igen csak rendetlenek, és 1 óra után már képtelenség lekötni a figyelmüket. Viszont ez esetben minden idegszállukkal a darabot követték, pl. ahogy Mahó Andi belejtett a fehér hercegnős jelmezében a színpadra, lehetett hallani elcsodálkozó sóhajokat... A jegyszedők kedvesek voltak, egyikük megdicsérte a helyünket (nem mondom el, melyik az! :P mármint a hely!) is, azt mondta, hogy a legjobb - szerintük is. 

Biztos vagyok benne, hogy erre az előadásra még elfogok menni, humorban és zenéjében is erős rendezés! Bátran merem ajánlani, hisz garancia rá a színészi gárda, a történet, a zene.

Az előadásról további infok itt: http://madachszinhaz.hu/showinfo.php?id=2575
A bemutatót, idén 2015. febr. 13-án tartották.



A darabról még pár felvétel a Madách TV csatornáján keresztül:

• https://www.youtube.com/watch?v=RzSTfAzdSLQ (A bemutató kisfilmje!)
• https://www.youtube.com/watch?v=nj5aCkDRmJ8
• https://www.youtube.com/watch?v=nF_RaxK3Q0k

A nagy hivatalos színházi darabokat kritizáló oldal: http://7ora7.hu/programok/fekete-peter-10