2022. november 18.
Pár héttel ezelőtt a művészeti csatornán, az M5-ön láttam egy hirdetményt, miszerint tv-ben leadják a Madách egyik online előadását vagyis az Elfogyni az ölelésben, ami Ady Endre szerelmi életét dolgozza fel.
Illetve a közösségi médiában is megjelent a hír: https://musicalinfo.hu/a_tvben_lesz_lathato_a_madach_szinhaz_eloadasa_5549?fbclid=IwAR1SBO4VwILEkovdP0uY3X39-owq9O_pNDf5f_hJIukFPl5aFO8vFyQlqwc
Szereplők és alkotók:
A darab adatlapja: https://madachszinhaz.hu/szindarab/elfogyni-az-olelesben
Költői kifejezések mellett a sejtelmes ábrázolások is kiemelkedőek. Az elején kissé unalmas, de a vödrös résztől pörögnek az események.
Mindhárom színésznő jól alakította a rábízott szerepet.
Adél tudja, hogy Berta átfogja venni a helyét. "Elől-hátul domborodik"- vélekedik Léda Csinszkáról. Ady önpusztító, élvhajhász, sok nőcskének írogat leveleket, mindegyiket a Hűvösvölgybe hívja.
Zsuka, a 3.nő, aki eljegyzi magát Adyval, a másik két nő között áll, de végül nincs bátorsága Ady mellett kitartani.
Egy dal van, ami jellemzi az érzelmeket a darabban és jól ábrázolja a feszültséget a karakterek között, lentebb a promo videóban ezt hallhatjuk.
Csinszka egy számító dög. Minden szereplőnek van egy falra vetített gondolati énje, aki jobb belátásra akarja bírni a térben állót.
Amikor Ady arcot mosott és ez a víz lisztté változott, és ebbe mártotta kezeit, eléggé horrorisztikus pillanat volt. Csinszka sírt, mert csak kihasználta a férfi. Lédával verik egymást, Zsuka nyugodtabb természetű, inkább barátja a költőnek, mint szerelme, sajnálja, hogy Ady szétcsúszik (vicces, ahogy négykézláb ér egyszer haza a kis baráti találkozójáról).
Fagyos jelenetek kiemelkedőek, elhagyatottságot jelképeznek.
A díszlete egyszerű, két szobából tevődik össze, az éveket boríték vagy valamilyen tárgyon feltüntetve jelzik, így időben is érzékeltetve vagyunk, hogy éppen hol járunk Ady életében.
A vödrös jelenet eléggé bizarr volt, hiszen Léda fejére húzta a költő. A vödör kezdetben mosolygós, majd a nő leszedi a vigyort, ami szomorúvá válik, a szemekből meg hosszú vörös szálakat húz ki, jelképezve szintén, hogy Ady alatt a nő csak szenvedett. A veszekedéseik is igen látványosra sikeredtek, amikor Ady az üveget vagy bármi mást Lédához vág, akkor látványosan törik az üveg, konfetti formájában.
Csinszka (Berta) nevelőintézetben lakik, onnan írja leveleit a költőnek. Első pillanattól kezdve az a célja, hogy megszerezze magának a férfit, holott az első találkozásuk nem úgy sikerül, ahogy ő azt gondolta, hiszen semminek tekinti Ady, aztán persze elveszi feleségül...
Zsuka a két nővel közötti űrt tölti ki, ő az, aki inkább barátja Adynak, sem mint szerelme. Ráadásul olyan összekötő kapocs, aki Csinszka szavait tolmácsolja Léda felé (hálás neki, hogy otthagyta és ő lehet a felesége most...nem értékelte eléggé Adyt...). Neki is vannak kétségei, hiszen Ady megkéri a kezét, és egy ideig kitart mellette, de a múltja miatt nem akar elköteleződni mellette, mert aki a költővel összeáll, annak nehéz sorsot szántak mellette...
Nyáry Krisztián találta ki a darabot, Ady és szerelmeinek levelezése alapján. Lezárásképpen kapunk némi információt, hogyan éltek aztán a nők, a költővel való kapcsolatukban és azután.
Szereplők mit gondolnak karaktereikről, a darabról
A Madách oldaláról - mert hamarosan leveszik, és nem látjuk az ajánlót és a leírást:
Nyáry Krisztián film-szín-játéka az idősödő Ady életének talán legszeretetéhesebb korszakát idézi meg, melyben a költőóriást legendás szerelmeinek bensőséges érzelmi hálójában ismerhetjük meg közelebbről.
Négy ember. Egy 30-as évei közepén járó, önpusztító férfi – megverve zsenitudattal, és megáldva igazi zsenialitással. Egy kora 40-es nagyvilági dáma, akit gyötör szépsége lassú elmúlása. Egy 20-as évei közepén járó, életvidám, frissen elvált fiatalasszony. Egy éretlen kamaszlányból céltudatos felnőtt nővé váló úrikisasszony. A köztük kialakuló szerelmi négyszög önmagában is drámai helyzetet sejtet, de történetük még izgalmasabb, ha tudjuk: valós személyekről van szó. Nyáry Krisztián darabjának hősei Ady Endre és három meghatározó szerelme, Brüll Adél, Dénes Zsófia és Boncza Berta – vagy ahogy a versek megőrizték a nevüket: Léda, Zsuka és Csinszka. Az elhangzott szövegek pontos idézetek a szereplők eredeti leveleiből, naplóiból, visszaemlékezéseiből, Ady Endre verseiből, vagy kortárs tanúk visszaemlékezéseiből. Játszódik Párizsban, Monte Carloban, Budapesten, Lutry-ben, Firenzében, Mariagrünben, Kolozsvárott, Csucsán és Érmindszenten 1909-1915 között.
Műfaj: film-szín-játék
Az előadás hossza: 1 óra 25 perc
Premier: 2022. február 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése