Szomorú történet, de Kodály mű

 Kodály Zoltán: SZÉKELY FONÓ

2024. június 23., vasárnap 11:00

 Szombat éjszaka fájdalommal küzdők. Mély fájdalommal, amit a darab csak megerősíteni tudott. Folyamatosan sírok, képtelen vagyok felfogni, ami történt...Amíg az Operában ültem, kavarogtam a gondolataim...mi lesz ezután? Hogyan fogom feldolgozni az elvesztését? A darab végén mindenki boldog, és minden hirtelen színessé válik a komor hangulatból, hiszen egy család gyászát prezentálja az előadás, hogyan dolgozzák fel? hogyan emlékeznek vissza az elhunytra? mi lesz a hátrahagyott családtagokkal? hogy bírják elviselni a hiányát? Nekem ez most egy nagyon nehéz időszak, főleg, mert úgy érzem többet tehettem volna az életéért...jobban örülnék, ha lesittelnének, mert azt érdemlem...utolsó óráiban egy fűszálat nem tettem keresztbe érte...mert azt gondoltam, életben marad, nem fog elhagyni...éjfél előtt mégis azt mondta, jobb lesz távozni ebből az egysikú, sivár életből, ami nekem jutott az utolsó pár hónapom alatt... igaza van, mert nem törödtem vele eleget, és ahogy ez lenni szokott: most döbbenek rá, mennyire sokat jelentett ő nekem...arra, kérlek, hogy bocsáss meg! Ne haragudj rám, hogy nem tettem meg mindent, hogy nem voltam jó hozzád, megérdemelted volna, hogy jobb orvost hívjak, és bánom, hogy a háziorvosunkra hagyatkoztam...lehet ő adta be a kegyelemdöfést... nem tudom, csak azt, hogy nem élted meg a 48 órát, ami az agyi ödéma leküzdését segítette volna... utálom magam, és tudom, hogy azt akarnád, ne vádoljam, ne önostorozzam magam, de én voltam és vagyok a gyilkosod...

Operamentés:

Életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal 

Az előadás hossza: 2 óra, 30 perc, 1 szünettel

„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt.  

 

A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estés változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.

 

Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.

 

Cselekmény

A Háziasszony ura haldoklik; az asszony és kislánya csakhamar árván maradnak. A gyászoló özvegy sajgó szívvel emlékszik vissza lánykorára, amikor megismerkedett jövendőbelijével. Hogy szomorú kislányát felvidítsa, elénekli neki a Kitrákotty-mesét. Miközben a temetésre készülődnek, a Háziasszony egyre a múltba réved vissza: felidézi, ahogy összeházasodtak kérőjével. Az esküvői ünnepség szép emlékét azonban hirtelen beárnyékolja a baljós Bolha megjelenése. A Háziasszony tovább emlékezik: kislányuk születését idézi fel. A temetést követően, gyászában megtörve szakad ki belőle a Rossz feleség balladája. Egyszerre mintha halott férjét látná újra maga előtt, de rá kell döbbennie: csupán káprázat volt. Keserűen fekszik ágyba, már a lányától sem fogad el se vigaszt, se ételt – szép lassan elemészti a bánat. Leánya csendben gyászolja. A Háziasszony és férje a mennyországban lelnek újra egymásra.