Sokáig nem értettem mire gondolt az osztrák ismerősöm, amikor arról beszélt, hogy a magyar non replika Fantom produkció rendezése inkább mentális/pszichológiai úton közelíti meg az utolsó jelenet mondanivalóját, nincs benne bántalmazás, semmi brutalitás. Ameddig az original előadást nem láttam, addig fogalmam sem volt, mit ért ezalatt, mert azt gondoltam nem lehet olyan nagymértékű a két színpadi megoldás között az eltérés. De, mint kiderült az original a magyarral jócskán ellentétben áll, hiszen a szereplők nem riadnak vissza a fizikai úton történő erőszakosságtól sem.
Az original változatból, jöjjön hát egy összeállítás, amely ezt támasztja alá:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése