Karamazov testvérek - Ahol az értelem, az érzelem és a léhaság összetalálkozik...

A tánc magával ragadó szenvedélye....


Időpont: 2015. június 28. este 19.00
Helyszín: Erkel színház
Előadás: A Karamazov testvérek

Újabb szerencsémnek köszönhetően sikerrel jártam, így a nyereményjáték keretein belül szert tettem két, vasárnap esti darabra szóló jegyekre.

Ahol az értelem, az érzelem és a léhaság összetalálkozik...

Dosztojevszkij, orosz író ismert regényéből egy kortárs balett előadást készítettek.
A regényről: http://moly.hu/konyvek/fjodor-mihajlovics-dosztojevszkij-a-karamazov-testverek

Szereposztás

Alekszej - Bakó Máté

Iván - Cserta József

Dimitrij - Lagunov Ievgen

Katyerina - Tanykpayeva Aliya

Grusenyka - Sarkissova Karina

Fjodor, a papa - Komarov Alekszandr

A történetről: Egy részeges, bóhém életet élő apáról és annak három fiáról szól ez a mű. Mindhárom gyermek egy-egy jelzőt jelenít meg: léhaság, érzelem és az értelem. Örökség reményében összesereglenek a fiúk apjuk házánál, ám a férfi vonakodik átadni nekik a jussukat, ehelyett bemutatja züllött életét: iszik, játékokat játszik ledér nőkkel... A gyermekei közül Dimitrij a legidősebb, aki a léhaságot testesíti meg. Igazából nem sok jelenléte van a darabban, akkor lesz felértékelve a szerepe, amikor meggyilkolja a tulajdon apját. Börtönbe kerül, előtte látványosan megkötözik. Dimitrij Szerelme Katyerina, akinek apját megsegítette a fiú, ínséges időkben. Dimitrij kiábrándul a lányból, és ezt a tánc is remekül adja nekünk vissza - meglátja az apja által szintén bálványozott Grusenykát, a cigánylányt, kinek tánca mindent elfeledtet a férfiakkal... Ő egy különös szimbólum a szabad életet, a merészséget jelképezi, a vágyat. Arra is képes, hogy Katyerinát megbabonázza, női mivolta ellenében. Dimitrij tehát hűtlen lesz, de a cigánylányhoz fűződő viszonya sokkal erősebbnek bizonyul, amely még a rácsokat is leküzdi. A középső fiú és a legkisebb idegen házaknál nevelkedtek, sőt ők, apjuk második házasságából származnak. Az érzelem megjelenítője Iván, a második fiú, aki első pillantásra beleszeret a testvére jegyesébe, ezzel önmagát a kétségek legmélyebb bugyraiba taszítja. Vívódik, mert a testvére szerelmesének kegyeit keresi, de közben a bátyját sem akarja megbántani. Az apját hol utálja, hol szereti. Ő érez dühöt,  a haragot, a szeretetet, a fájdalmat, örömöt, - az emberi érzelem világ teljes skáláját megjeleníti előttünk, amit a táncban tökéletesen kifejez. Leginkább egy szenvedő karakter, aki lelkiismeret furdalással küzd, ámbár kegyetlen is, az Inkvizítor szerepében, a második felvonásban. A legifjabb férfi, Alekszej, - ő az értelem, aki mindvégig igyekszik apját és a testvéreit kibékíteni, ő látja az apjában a jót, és erre próbálja felhívni a fiúk figyelmét is. Ő megy át a legnagyobb átalakuláson, hiszen papnak tanult, a békét hírdeti és valóban próbál tenni érte, ám, a jóságosság, az emberek iránti tiszta szeretete túlságosan elragadja. Segít a rabokon a börtönben, kiszabadítja őket, ám amazok a "szabadság illatára", úgy gondolják, hogy nekik mindent szabad, és a bűnözés teret nyer. Aki börtönben volt, nem véletlenül került oda, - okít minket a darab mondanivalója. A rosszat, az emberek elfajzott viselkedését látva, csalódottság lesz úrrá rajta, és apja vére felbuzog benne, így a börtönlakók látványos tánckarához csatlakozik, és önmaga is új perspektívából látja a világot. Mindez egy csapásra megváltozik, amikor újra találkozik két testvérével, akik közül Iván beleroppant a két általa szeretett lény iránt tanúsított érzelmeibe, míg a legidősebb fivér a rácsok rabja, és az igazi szerelmével a börtön falain belül kötött házasságot. Alekszej belátja, hogy tévedett, és a testvérei láttán ráeszmél arra, hogy elveszítette önmagát, ezért a megbocsájtás reményében az Ég felé kapaszkodó létrán a magasba lépked. A második felvonásban ő jeleníti meg Jézust. 

Koreográfia: Látványos, szép mozdulatok egyvelege. A kortárs balett egyik legjobban kivitelezett formája. Jellegzetes a lábmozdulatokkal való kifejezésmód, amit sokszor láthattunk megvalósulni a színpadon. Nem a tengely körüli forgás a kortárs tánc jellemzője, ők próbálnak elrugaszkodni, mondhatjuk úgy, hogy szabadabb kifejezőmód.

A leglátványosabb jelenetek: 
- Az apa és a három fivér összetartozása - mindannyian egy vérből valók, ezt jelképezte az apa figura szakadt, rongycsikókból álló ruházata, amibe a fiúk a fejüket helyezték, jobb és bal oldalán a két idősebb fivér, míg a "lába között" a legifjabb. 
- Dimitrij gyilkossá válása, mert megelégelte apja tivornyázását és mivel ugyanazt a nőt akarja, mint ő. Leszúrja az idős embert, a fiút foglyul ejtik - látványos kötéltornász jelenetben lehet részünk. 
- Szintén Dimitrijhez köthető, amikor a kedvesével a rács két oldalán állnak, nem lehetnek egymáséi. Így addig kapaszkodnak és másznak fel, míg el nem érik a tetejét, és egymást átölelik. Közben pörgették őket, amitől még dinamikusabbá és tragikussáabb változott a jelenet.
- Alekszej egész jelenléte a darabban meghatározó, főként, amikor feléled benne a gonosz, és a rabokkal együtt Muszorgszkij fantasztikus zenéjére táncol, összeforr a rabok sokaságával.

Érdekesség és a regényhez köthető: a Bűn és bűnhődés állandó jelenléte, összekötve a kereszténység szimbólumaival, Jézus Krisztus és az Inkvizítor megjelenése.

Zenéje: zenei sokadalom, igazi kevertség, kuszaság, de a legnevesebb és "legnehezebb" zeneszerzők tollából válogatták össze a darab muzsikáját, úgy mint: Sergey Rachmaninov, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, Richard Wagner és orosz cigányzene. Ezek mellett ki kell emelnem, hogy az élő zenekaron túl, felvételről hallhattuk a cigányzenét, illetve a kereszténységről, az éhségről, az ember esendőségéről egy előre rögzített hang mesélt nekünk. 

Fogadtatás a közönség részéről: Nem mindenki a nézőtérről, de álló ovációban részesítették az évad utolsó előadását, annak szereplőit.

Saját vélemény: Érdekes volt, a táncban valódi érzelmeket fejeztek ki, de igazából nem nyerte el a tetszésemet. Úgy érzem, kevésbé volt hatással rám a produkció. Meg kell mondjam, néhol untam. 


A produkció legjobbjai: Hadd méltassak pár embert! Elsősorban érdemes megjegyezni, hogy magyarok játszották a két főszerepet, Alekszejt és Ivánt. (Ami azért dicséretes, mert mostanság kezdtem el balettekre járni, és eleddig úgy vettem észre, hogy a főszerepeket általában orosz vagy ázsiai származású művészek szokták alakítani.) Bakó Máté Alekszej szerepformálása hiteles volt, drámai, önfeláldozó volt testvéreivel és apjával szemben. Az egész lényéből az ártatlanság sugárzott, csakhogy elcsábította őt is, vagyis akkor még csak megszédítette a szép cigánylány. Iván az Cserta József érzelmekben gazdag kifejezésmódot használt, a karaktert tökéletesen ábrázolta, minden szeretetével, minden dühével együtt. Az idősebb testvér a látványos és igen veszélyesnek ható légtornászi bemutatón túl, még a "rácsos örvényben" volt jelentőséggel, de többlettel nem bír a darabban, kicsi a szerepe. Az apuka kellő humort vitt a figurába, így az ő piruettjeit nem lehetett komolyan venni, inkább mókamesternek hatott, aki csak lézengett a színpadon. Grusenyka és Katyerina kapcsolata furcsa volt számomra...kissé modern felfogás került bemutatásra két nő között.. A közülük nem tudok és nem is akarok kiemelni senkit, mert egyformán elképesztőek voltak.

Az előadásról bővebben: http://www.opera.hu/musor/megtekint/karamazov-testverek/
További képek: http://www.opera.hu/v/karamazov-testverek-kepgaleriaja
Interjú a női szereplőkkel, Aliya és Karina: http://tanc.reblog.hu/nok-halal-borton