Sylvia balettelőadás

 ...és megérintett a tánc!
Első tapasztalatok a balett műfajban...


Időpont: 2015. május 31. (vasárnap) 19.00
Helyszín: Erkel színház
Előadás: Sylvia

Légiesen könnyed, kecses, megindító, vidám és szép. Ezek a szavak jellemzik a legjobban a Sylvia című előadást, amit vasárnap este láthattam. A művet mindenképpen csak ajánlani tudom, hiszen tökéletes bevezetőt jelent a balett világába. Egy nyereményjáték keretein belül szereztem rá jegyeket. A véletlen úgy hozta, hogy végre láthattam egy balett előadást élőben is.

A története egyszerű és szeretnivaló, nincs benne felesleges dráma, lévén, hogy balettkomédia a műfaja. Egy balett iskola növendékeinek mindennapjaiba nyerhetünk betekintést: hogyan próbálnak, milyen belső érzelmekkel vívódnak kollégáik iránt, miként alakul át egy próba "igazi" előadássá a színpadon, mindezt a görög drámákból jól ismert figurákkal hűen illusztrálja: nimfák, kentaur.

A főbb szerepeket orosz nemzetiségű táncosok uralták, a legerősebb színpadi jelenléttel az Ámor karaktere rendelkezett, feladata abból állt, hogy a szerelmeseket egymás karjaiba terelje. Ha nem a mitológiai környezetben léteztek, akkor ő csak egy volt, a tánckar tagjai közül, aki a problémák mielőbbi elsimítását tűzte ki célul, mindenkivel igyekezett jóban lenni, ahogy egy angyalhoz illik. Táncban ő volt a legkifejezőbb a férfiak közül, és a barátságos jelleme sokat tett ahhoz, hogy a közönség hamar a szívébe zárja Borist. A nők közül a szelíd, ártatlan Sylvia kecsesen táncolt, bemutatta a legszebb táncmozdulatokat, amiket egy balerina a hosszú tanulóévek során elsajátíthat. Diana, a vörös hajú démon (aki az előadás végén még virágzápornak is örvendhetett), a társulat primabalerinája volt, az ő felfogásában bámulatos forgásoknak lehettünk szemtanúi. Lenyűgözően táncolt, megkockáztatom, hogy hasonló forgást mutatott be nekünk, mint a Hattyúk tavából ismert 32 fouetté en tournant táncmozdulatsor.

Kedvenc jeleneteim: ahogy a próba fokozatosan átrendeződik színpadi előadássá, a mitológiai jelenetek. A romantikus jelenetek a mitológiai kertben, a próbafolyamatok bemutatása. A vége - nem származott bonyodalom abból, hogy a vőlegény megcsókolta a másik pár női tagját.

Szereposztásom volt:
 

Sylvia: Balaban Cristina 

Amyntas: Timofeev Dmitry 

Diana: Sarkissova Karina 

Orion: Oláh Zoltán 

Amor: Myasnikov Boris 

Kentaur: Radziush Mikalai 

Kentaur test: Lajti Gábor 

Öltöztetőnő: Antal Tünde 

Öltöztető: Kohári István

Zenéje: nem volt igazán olyan dal, ami megérintett volna, egy ismert szám van belőle, amit az Amor táncol végig, illetve a második felvonásban Sylvia is prezentálja a mozdulatsort. 

Tánc: lenyűgöző koreográfiák, szép testtartás, páratlan mozdulatok.

A koreográfiát a csodálatos Seregi Lászlónak köszönhetjük, aki pár éve sajnos az Égi Társulatot okítja táncra, de tanításai velünk maradnak örökre.

Hiba: Az Erkel színház felújítóinak a hibája, hogy ezúttal díszletelemek nem akartak a szereplőkre esni (Szerencsére!), de a színpad rosszul van szigetelve, így azt is halljuk, amit máskülönben nem szoktunk: az ugrások és érkezések zaját, a balettcipő csúszását a  földön.

Hivatalos oldala: 
http://www.opera.hu/musor/megtekint/sylvia/

A napi szereposztásom: 
http://www.opera.hu/musor/megtekint/sylvia/eloadas-201505311900/

Sylvia-ról értékelés az egyik hivatalos színdarabokkal foglalkozó oldalról:

http://7ora7.hu/programok/sylvia-2

A videó Seregi László emlékére:
https://www.youtube.com/watch?v=pW-txVlpBAY