Hunyadi László, a harcos lelkületű
Az első, amit láttam, modern, de nagyon jó befejezéssel bírt: http://phantomvizio.blogspot.com/2018/03/az-utasszallito-esete-holloval-avagy.html
Az Operába menni csudaklassz, reggel-délben-este. Ezúttal a délelőtti előadásra voltunk hivatalosak barátosnéval.
Helyszín: Magyar Állami Operaház
A mai alkalom több szempontból is rendhagyó volt. Egyrészt a tavaly újranyílt Zenefellegvárát ez a darab indította útjára (2022.03.12.), vagyis a díszbemutatót a Hunyadi alapozta meg. Másrészt, én a bemutatót követően egy héttel (2022.03.19.), látogattam meg az Operaházat, de nem az operát, hanem egy balettot néztem meg, a Mayerling-et. A döntésemet nem bántam meg, sőt örvendetes, hogy akkoriban sikerült jegyet szereznem, és lám a Hunyadi is eljött. Gyönyörű, reprezentatív, esztétikus jelmezek, korabeli és hiteles díszletek, csodálatos hangú énekesek (és háttérénekesek).... vajon, miért is írom ezt? Elbeszélésemből kiderül....
A darab története
A modern rendezést nagyon szerettem, főleg inkább a hatásvadász befejezése végett, kibuggyanó fekete vér, amiből egy holló alakja bontakozott ki... Szerencsémre, új, ám hagyományos rendezésű előadást láthattam - a már annyiszor emlegetett kulturális csatornán, az M5-ön (ha nincs tv-éd, akkor neten is utolérhető, én is inkább mobilon szoktam nézni: www.mediaklikk.hu - vasárnap esténként érdemes felnézni rá). És, valahogy nem tetszett a befejezés és sok minden kicsit megkavart fejben, így igaz az a mondás, amit az Opera Café-ben szoktak mondani: Élőben az igazi. Mert, valóban, élőben megértettem a különféle utalásokat és a jeleneteket. Ezért is úgy gondolom, hogy okos rendezés.
A történet a Hunyadi fiúkról szól, mégis inkább nem Lászlón van a hangsúly, hanem testvérén, Mátyáson, aki még kiskorú, viszont a nándorfehérváriak annyira szeretik, hogy jövendőbeli királyukat látják benne, és a darab inkább az ő trónra lépése előtti tisztogatását ábrázolja, neki készítik elő a terepet az uralkodáshoz. Ez megmutatkozik a megnyilvánulásaiból, amikor női hangon énekel, és a darab végén, ahogy királyként karddal a kezében áll, édesanyja, Szilágyi Erzsébet előtte fejét hajtva áll. Szóval, tekinthetünk úgy rá, mint, előzmény, mi mindent kellett a családnak átélni, amíg a jövendőbeli király útja egészen nem lett bizonyos...
Hunyadi Lászlónak voltak jelentős pillanatai, többek között amikor hívei közé fogadja a király, V. László, amikor Mátyással és édesanyjukkal magukra maradnak, László földhöz vágja az így ajándékba kapott díszes kabátot, szimbolizálva, hogy ő nem akar a német király barátja lenni, ugyanis a király - mint minden uralkodó a lehető legjobb emberekkel veszi magát körbe, akik tanácsot adnak, de inkább annak érdekében, hogy saját malmukra hajtsák a vizet, - a királyt rászedik és elhitetik vele, hogy a magyarok rosszat akarnak neki és uralma végét akarják. Ám, ez nem teljesen igaz. Cillei Ulrik, az első számú főgonosz, aki, vágyik unokaöccse trónjára. Kapcsolatukat tekintve, nemcsak a király tanácsadója, hanem rokona is. Miután meggyilkolják, a többi felvonásban szerepét átveszi Gara Nádor, aki lányát a királynak ígéri, mert az nagyon beleszeretett a nőbe. Viszont, Gara nem éri be ennyivel, hogy rokonságba kerülhetne a királlyal, a trónra fáj a foga, és nem rest megmérgezni a királyt (amikor tv-ben láttam, jól volt érzékeltetve, hogy ettől az uralkodó rosszul lesz, és meghal, helyét átveszi a trónon Gara nádor....és ő mondja, hogy nincs kegyelem, majd sújt is le a karddal Hunyadira...), itt nem láttam, vagy nem figyeltem pont arra a jelenetre. A királyt alakító Pataky Adorján kicsit testes, hangja hasonló László Boldizsáréhoz, ezért egy pillanatra az is felmerült bennem, hogy két embernek kölcsönzi a hangját, de nem, csak nagy a hasonlóság kettejük között.
A hatalom elveszi az emberek eszét. Mindenki a trónra vágyik, mások a szerelmet szeretnék megélni, mégsem tehetik, mert elválasztják őket egymástól, rágalomnak köszönhetően, börtönbe vetik az egyik szerelmest, a másikat - ha a választott fél él - kényszerházasságba vezetik... Mindeközben láthatjuk, hogy az anyai szeretet mindennél erősebb, ahol tud, ott próbál tenni a gyermekiért, de nem tudja mindkettőt megmenteni, mint szeretné.
Szereplők
Brickner Szabolcs alakította a főszerepet. Korrekt módon, mind a tv-képernyőn (csarnok, ahol várakozni szoktunk egymásra vagy az előadások kezdésére), amin látjuk a szereposztást, a címszerephez két név volt kiírva. A kezdés előtt, bemondták a nézőtéren, hogy betegség miatt nem fog énekelni, így helyette László Boldizsár hangján szólalt meg. Ha megszólalt... ugyanis nem mindig tette meg, a gesztikulálás, mozgás, a karakter mimikáját visszaadta Brickner, csak elfelejtett tátogni, hogy megadja az illúziót, hogy ő énekel, aztán persze rájött (vagy szóltak neki), és időnként tátogott...mert nem mindig. Mindenesetre, a felvonások utáni meghajlásokban nem vett részt, mert szerintem kicsit szégyellte is, hogy nem tud énekelni, de hát előfordul bármelyik énekessel, nincs ezzel gond. Volt már rá hasonló példa, viszont az Operában mindig bemondták, ellenben a Thália színházban,a Veled, Uram! darabban nem, ahol feltűnő volt, hogy Janza Kata (akinek a hangszíne nagyon egyedülálló) és Szerényi László (nála nem jelentett akkora rácsodálkozást) nem a saját hangján szólal meg, ráadásul erről a közönséget elfelejtették tájékoztatni... Tehát, rendben volt az alakítás, a tapsrendnél már Boldizsárt is üdvözölhettük, megköszönve, hogy megmentette a darabot.
Kiemelném még a Rozgonyit alakító Kósa Lőrincet, aki véleményem szerint egy új szerzemény lehet a csapatban, csodálatos hangú férfi. Kellemes volt hallgatni, akárcsak Posta Victort, neki is olyan finom ének-beszédhangja volt. Rozgonyi figurája kettős, ugyanis az ellenségnél tengődik, látszatra nekik kedvez, az ő kezükre játszik, ám mindig kiderül, hogy végig a Hunyadiékhoz húzott. Első ilyen példa erre, amikor Cillei Ulrik levelét átadja Hunyadi Lászlónak, aki a királyt meggyőzte arról az igazságról, amit maga vallott, miszerint a Hunyadiak veszélyesek a királyra, meg kell őket ölni... Ezt a levelet királyi pecséttel is ellátja Ulrik, így hiteles. Amikor Nándorfehérváron feltűnik Cillei, az emberek elfogják és leszúrják. A király, halott rokonát látva, kezdetben bosszút akar állni, ám mégis meggondolja magát, mert szembesítik a levéllel, később Szilágyi Erzsébet könyörgése hatására, megbocsát a testvérpárnak, sőt kegyeibe fogadja őket. A második Rozgonyi-féle bravúr, a darab végére tehető, amikor László lefejezésére kerül sor. Ő játssza a bakót, akinek le kellene csapnia Hunyadi fejét, de 3-szor sikertelenül sújt le, már-már kegyelem kérése fogalmazódik meg, csak Gara nádorban (második felvonástól ő a főgonosz, Cillei halálát követően) nem, először letépi a bakó álarcát, így derül ki, hogy Rozgonyi volt alatta, másodszorra megvizsgálja a kardot (igen, amit állandóan körbehordoznak, és nem egy baltát, amivel sújtani kellene...), mivel láthatóan nem éles, összetöri, előrántja sajátját, és villódzó fények keresztezésében, lesújt vele, Hunyadira...
Szilágyi Erzsébet a 2. felvonásban, már teljes gyászban van - igaz, hites
urát nem rég vesztette el, ám attól tart, hogy gyermekeit is bántani
fogják, mert megölték V. László király rokonát (illetve komorul látja László fia jövőjét.-...). Kolonits Klára, a megformálót
nem tanították meg, hogy az ária szép és jó (és úgy énekelt, hogy simán
megkaphatná az Éj királynő szerepét a Varázsfuvolában, de mégse kapja),
de a szövegek érthető kiejtésére már nem ment neki. Mivel, kiemelkedő
volt a teljesítménye, percekig ünnepelte a közönség, és látszott rajta,
hogy meghatódott. :)
Gara nádor és lánya (Cser Krisztián és Kriszta Kinga): mindketten elődeikhez képest kicsit haloványabbak voltak, pedig nagyszerű művészek, többször bizonyítottak már. Hiányzott az a fajta, tüzesség, gyűlölet és merő rosszindulat, amit Bretz Gábor csodálatosan hozott a karakterbe. A csoki-osztásról nem tudok beszámolni milyen lehetett, hiszen az csak a földszinti közönségnek járt, pedig a 3. emeletre feljöhetett volna simán... Barátosnénak mondtam, hogy mire figyeljen, amikor lent hallja az éneket... :) az előző tv-és megtekintés miatt, áldom az eszemet. Így lényegében annyira nem maradtam le, persze ettől függetlenül érdekelt volna, és nekem is küldhetett volna Cser művész úr finom csokit :D A művésznő esetében nem volt Gara Máriának olyan jelenetei, amivel kiemelkedne a tömegből, számomra Miklósa Erika ezt valóban jobban játszotta, eleve az átírt éneket és menyasszonyi áriát is jobban adta elő, mint Kriszta Kinga, akinek megcsúszott a hangja az utolsó ária egy részén, ez érződött, szerintem mindenki érezte, hogy rossz hangot fogott ki... Velük annyira nem voltam megelégedve. Még, ahogy a parókát levette Cser, abban nem volt az a lendület, vagy egyáltalán a puszta döbbenet, hogy - Jé, ez kopasz? - semmi. Nem volt jelentősége. A lovon való bejövetele viszont tetszett, illetve az még zavaró volt, hogy szerintem a művész úrnak a körszakállától a szerep kedvéért, meg kellett válnia, pedig attól olyan Cser Krisztián a Cser Krisztián.
A zene: minden magyar opera közül a legfülbemászóbb, legdallamtapadósabb dalokat tudhatja magáénak, egy igazi remekmű.
Kiemelt részek:
- A király kíséretet nem engedik be Nándorfehérvárba. Ehelyett csúnyán "letáncolják" őket. Látványos magyar "lábonütlegelősdi".
- Királyi eskütétel - sokadalom és a gyerekkórus bájos hangjai...
- Hunyadi és Gara Mária "titkos" találkozása során Mátyás és Mária cselédje összeborulnak egy takaró alatt, hogy a rokonságot megvédjék az érkező, dühödt Gara nádor elől... ez inkább vicces jelenet volt, de rajtam kívül senki nem nevetett...
- Hunyadi Mátyás női hangon énekelt, és többször háttal állt a közönségnek. Amikor szembefordult, ritkán tátotta a száját... de egyszer a saját hangján szólalt meg a gyermek, felolvasta az ármányos levelet, amit Cillei fogalmazott...
- Lőfegyver a darabban? Gara nádor meglövi Hunyadi Lászlót a 4.felvonásban, amikor a táncosok tőrt rántanak ellene, ő meg egy szál magában, kardjával próbál ellenállni...
- Amikor a börtönben van, valahogy fura, hogy nem történik semmi, túl hosszan... csak Rozgonyi, majd a palota őrök jönnek és Hunyadi körül téblábolnak...eközben parókáját leveszi Gara nádor és ücsörög a trónuson. Még véletlenül sem szólal meg...
- Szilágyi Erzsébet udvartartása, kapcsolat a női kórussal a 2. felvonás elején...
- A pap milyen papírokat éget a kandalló tűzében, és Gara nádor miért kóvályog folyton Szilágyi Erzsébeték otthonában?
- Furcsaságok: csárdás vegyítve a balett műfajjal, mindez tálalva török ruházatba öltöztetett gyermekekkel...
- Trón - mindent is el lehet a karfákban rejteni...
- A láda, amiben mindig benne van valami kellék, plusz a kard, amit folyton körbehordoznak...
- Miért jelenik meg egy ponton, Mátyás hangját adó nő a színpadon? Ő is a ládában turkál...
Ami nem illett -de nem is a darabban szerepelt: szokásos helyemen voltam, 3. emelet, 5. sor közép, és az előttem lévő sorban, egész pontosan a 2.-ban volt egy nő, aki rettenetesen unatkozhatott, többek között mobilozott, nem figyelte az előadást. Ha meg igen, akkor levideózta a jeleneteket (pl. Meghalt a cselszövő) és hagyták, pedig világosan bemondták, hogy nem szabad videózni. A szégyentelen nő - mert nő volt - a 2. és 3. felvonáson már nem maradt... Nem értettem, hogy kinek a kije lehetett vagy kinek készítette, és nem szóltak rá, míg láttam, hogy másik felén a nézőterünknek, egy emberre ráförmedt a jegyszedő.
Egy bácsika bealudt a 2. felvonás alatt, Szilágyi Erzsébet dalainál mondjuk nem csodálom... nem tanították meg a Kolonits Klárát, hogy úgy énekeljen, hogy értelmezni lehessen azt, amit mond, mert az énekébe az érthetetlenség torkollt, még szerencse, hogy volt felirat a színpad felett, illetve a kis dobozon...
A kis doboz: csak a szokásos, úgy beragadt, hogy nem tudtam semmiféle úton-módon kiszedni. Próbálkoztam gyengéden benyomni, illetve úgy, ahogy szokás, egyszer, hosszan benyomni és akkor kipattan. De az én készülékem, nem akart kijönni, egyszerűen bent maradt. Próbáltam a bérletkártyámmal kicsalogatni, püfölni a széket, amit a mögöttem ülök csodáltak, hogy most, jól megadom a széknek...xD A kedves - beszédes néni, akivel társalogni szoktam, ő is próbált segíteni, de neki sem állt kötélnek a készülék. Úgy döntöttem neki megyek a kulcsommal. És ezzel értem el a sikert, végre kitudtam piszkálni a helyéről. Múltkor jelentettem a jegyszedők felé a gondot, de úgy tűnik nem nagyon foglalkoztak vele. Hát, sajnos, ha csak így tudom kiédesgetni a helyéről, kulccsal megyek neki... A doboz végül is azért kellett nekem, hogy 2 megállapítást tegyek: 1., Az énekesek nem mindig azt a szöveget énekelték, ami a felirat volt, ez gyakran a takarásban álló László Boldizsárnál is felfedezhető volt, vagy, aki a színpadon volt, Kolonits is időnként mást énekelt. 2., Tudtam, mivel láttam előzőleg az M5-ön, hogy a kedvenc dalomnak új szöveget adtak, átírták és nagyon szokatlan volt így, ezért erről akartam egy képernyőképet lőni, hogy meglegyen és úgy tudjam énekelni, ha erre támad kedvem....de valahogy nem jön rá/nem áll rá a szám....
Az előadás linkje: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/hunyadi-laszlo-2022/eloadas-202303191100/
Mentve az Opera.hu oldalról:
"Opera négy felvonásban, három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
„Hunyadi Jánosból világot jelentő
harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra –
Hunyadi Lászlóból "csak" opera. Opera, amely lényege szerint öccséről,
az utolsó nagy magyar királyról, legalábbis az ő uralkodásának
előzményéről szól. Jelen erőfeszítésünk mégsem László "feltámasztását"
célozza, aki tragikus előjátéka, indoka és magyarázata is lett Hunyadi
Mátyás trónra kerülésének. Igaz, most, a majd’ kilencven év után első
ízben újrahallható eredeti partitúra remek alkalmat kínál, hogy
megszólaljon a fiatalon kivégzett vitéz szólama is. A Hunyadi László
őskottája ugyanis kincsesbánya, de a zsebekbe nem minden fér. Erkel
Ferenctől persze minden, csak az nem, amit maga is húzott. De már a
szövegnél dönteni kell: Egressy Béni hullámzó nívójú és több helyen
avult szófordulatai helyett úgy választunk átdolgozott verziókat, hogy
közben a dráma nem fakulhat, nem szűkülhet. Jelen produkciónk feladata
színre vinni egy magasabb nézőpontból ábrázolt korhű darabot, és vele
bemutatni az újranyitott Operaház művészi és technikai lehetőségeit.
Mert nyitó operapremier csak egy van” – mondja az operát rendező
főigazgató, Ókovács Szilveszter.
Cselekmény
Nándorfehérvárra hívott katonái Mátyás jelenlétében figyelmeztetik az ifjú Hunyadi Lászlót, az elhunyt törökverő hős, János nagyobbik fiát a rá leselkedő halálos veszélyre, ám ő alattvalói alázattal fogadja az érkező V. László királyt. Az idegen zsoldosokat azonban nem engedi be a várba, s ez ürügyet kínál a király nagybátyja, a Hunyadiak ádáz ellensége, Cillei Ulrik kormányzó számára, hogy felhatalmazást kapjon a leszámolásra. Csakhogy tervéről a tisztázatlan szerepet játszó Rozgonyitól értesül a Hunyadi tábor, s levágják a cselszövőt. A riadt király színleg megbocsátja e tettet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése