2017. október 17., kedd

Az űrben tett látogatás, táncvariációk Bartók zenéjére

Kedves Olvasók,
múlt héten hétfőn, illetve, most október 16-án ismét volt opera- és balett előadás az M5-ös csatornán. 

Míg előzőleg a Szegedi Szabadtéri Színpadon került bemutatásra A bolygó Hollandi űr témára megalkotva (Der Fliegende Hollander - az eredeti cím, ami egy szellem hajóra való gondolkodást erősítené, így sajnos magyarul a félrefordításból bolygó lett...) sőt! Ha eddig nem voltak furcsák a wagneri rendezések, akkor az új változat minden bizonnyal többet mutat be, és a magyar címhez igazodva nem a norvég partokon játszódik, hanem kint az űrben... Eme Szabó Máté (miskolci rendezés) által színpadra vitt felállásban a történet a világűrben játszódik, ahol Senta apjának hajója egy űrhajó, a Hollandinak szintén van hajója, egyben egy saját bolygója. Egyedül az volt érthetetlen számomra, hogy melyik égitesten tartózkodtak, amikor a búzamezőn keresztül a két főszereplő szerelmesen egymásra pillantott.... A csodálatos páros, Kálmándi Mihály és Rálik Szilvia jeleskedtek, a címszerep és megváltó női karaktere, Senta alakjában. László Boldizsár alakította Eriket, a vadászt, aki szintén szereti a lányt, bár az tudja, hogy ő lesz az, aki segíthet a bolyongó férfinek... EGyébként szerepeltettek egy külföldi vendégművészt is, aki sokat nem tett hozzá az előadáshoz, lévén a Kormányos nem egy nagy szerep. 

Korábbi tapasztalataimat itt olvashatjátok a budapesti rendezésű művel kapcsolatban:

Érdekességek, cikkek a darabról:

Bartók Tánctriptichon
Igaz, június 1-jén már láttam az előadást, de ahogy megláttam a szereposztást nem volt kétségem, hogy belenézek a "műsorba". A szenvedést meghagynám másoknak, így csak pillanatokra néztem bele a Fából faragott királyfi borzalmas, Frenák Pál-féle koreográfiába... értem én, hogy modernizálni akarta, értem én,h ogy a maga stílusában próbálta elmesélni a történetet és valamit útravalónak adni a nézőnek, de ez részemről már akkor is és most is elutasításra került. Ennél sokkal nagyobb izgalommal vártam, hogy megnézzem Kozmér Alexandra és Bajári Levente felfogásában. Korábbi hírek szerint vagyis a társkoreográfus Seregi mellett, elmondta, hogy érdekes volt számára megtapasztalni mennyire eltérően tudnak a művészek egy-egy adott karaktert a színpadon eljátszani, azt, hogy a Popova Aleszja és Bakó Máté duó valamint a fentebb említett kettős játékában felfedezhetünk különbségeket, és most végre tanúbizonyságot szerezhettem róla, hogy igen így van... 

Popova-Bakó páros vs. Kozmér - Bajári: 

A lányt alakító Popova Aleszja szemléletében a karakter egy esendő figura, aki nem akar, sőt nem szereti azt tenni, amit tesz a zsiványokért, vagyis férfiakat csal a közös lakásukba, ahol a férfiak kifoszthatják az áldozatot. Kozmér ezzel szemben elfogadja a rábízott munkát, hogy az utcán sétálgasson és férfiakat csábítson el, ellenben nála azt is észrevettem, hogy rendesen szenved, kisírja a szemét (bár lehet, hogy ez a közelebbi látásmód miatt volt), és kapcsolatban van a zsiványok egyik másik tagjával, egyiknek a karjaiba is omlik... Ha a két hölgyemény közül kellene választanom, számomra Popova Aleszja fantasztikus tánctudásával és érzelmeinek ábrázolásával megnyert magának, Kozmér Alexandrában túl sok ridegséget tapasztaltam, bár ő is kifogástalanul mozgott.

Kozmér karjaiban Bajári
Bakó utoljára megsimogatja Popova arcát

Bakó Máté (amikor élőben láttam a darabot) már az első megjelenésével is hátborzongató hatást ért el, ahogy a reflektor fénye hátulról megvilágította az alakját, egyszerűen lenyűgöző belépőjével sikeresen megalapozta a karakter lényegét, misztikumát. Mindvégig félelmetes volt a tánca, mozgása. Bajári az arckifejezésével (a közeli látásmód előnye) volt igazán domináns (a vágyakozása a lány iránt). Ha a két Mandarin közül kellene választanom, azt  mondanám Bakó Máté, ugyanakkor Bajári Leventére sem lehet okom panaszra.

A Táncszvit alatt minden ugyanúgy ment, mint élőben, legalább ismertebb táncosokkal láttam ezt a részt (akikkel élőben volt, nem igazán ismerősek a számomra), ez volt a legmegnyugtatóbb pillanata az egész előadásnak, egy feszültséglevezető miután a Fából faragott sokkolt, és a Mandarin elszomorított, mert képet mutatott az emberi gonoszság hatalmáról...

Korábbi írásomat az estről, itt olvashatjátok:

Információk:


Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)