Időpont: 2015. Nov. 26. (Csütörtök) 19.00
Helyszín: Erkel színház
Előadás címe: János vitéz
Helyszín: Erkel színház
Előadás címe: János vitéz
A darab Petőfi Sándor elbeszélő költeményén alapszik, Kacsóh-Pongrácz zenéjével és boldog végkifejlettel kecsegtet és teljesedik ki a színpadon. A darab felépítése alapján megismerhetünk egy kicsinyke magyar falut, ahol toborzót tartanak, magyar legényeket visznek el huszárnak. Tömegjelenet, víg kedélyű emberek, és feltűnik közöttük egy ittas férfi, Bagó, huszárnak jelentkezik. Beveszik, és hamarosan itt az idő, hogy továbbinduljanak, még egy szalagot szeretnének a zászlóra kötni, a falu legszebb leányától...ám a lány, Iluskát rabszolgasorsban tartja a gonosz mostohája... Végül, mégis csak megengedi a gyermeknek és felteszi a szalagot a magyar zászló tartó rúdjára. Megismerhetjük Kukorica Jancsit, aki pásztorlegény és a birkákat hajtja a legelőre, de mivel az álnok és kegyetlen mostoha szövetkezett a pásztor főnökével, így a férfi porul jár, Iluskával foglalkozik, ahelyett, hogy a munkáját végezné...A terv bevált, a fiú így huszárnak áll. Első felvonás vége.
A második felvonásban a csata jelenete helyett, a távcsövön lógó francia nemesekkel, egy csodálatos francia királyi palotában oldották meg. A francia királykisasszony rögtön beleszeret Kukorica Jancsiba, el van bűvölve a vakmerőségétől és bátorságáért, dalia megjelenésétől, a francia király pedig sajnáltatja magát... A jelenet konkrétan a haza szeretetére hívja fela figyelmet, nagyon mélyen magyar és megérintő gondolatok fogalmazódnak meg a Hazával, a magyarsággal kapcsolatban. János vitéz lesz az új neve a huszárnak, a francia király által, aki felajánlaná a fele királyságát és a lányát (fele lányát és az egész királyságot - először), ám az nem fogadja el, hiába kísérlik meg többször is a maradásra, a férfi hajthatatlan az ő szíve Iluska mellett van. Ám ekkor betoppan Bakó, és elmeséli, hogy Iluska életét vesztette, mert a gonosz mostoha halálra verte, sanyargatta, így a törékeny lány meghalt, a sírján egy gyönyörű rózsaszál kihajtott. Ezt hozta el a férfi, Jancsi szíve összetörik a hír hallatára és barátjával felkerekedik megkeresni Iluskát a Holtak világában.
A harmadik felvonás a Holtak Birodalmát ábrázolja, és szóban történik utalás arra, hogy a címszereplő még óriásokkal is szövetkezett... A mostoha újfent megjelnik a színen, de egy ideig rőzsehordó anyókaként nem ismerik fel a férfiak, majd Jancsi rájön a turpisságra, mivel a tó hangja figyelmezteti, és az öreg nőt Bakó elcipeli, ám meglép, tovarepül a seprűjén. Majd színváltás történik és megjelenik Tündérország, és a csodálatos balettláncosok képében a tündérkék, kicsik és nagyok. Iluska a Tündérkirálynő és kéri Jancsit, hogy maradjon vele, uralkodjanak együtt az országban. Jancsi elfogadja, odaadja Bakó kérésére a furulyát, elbúcsúzik a baráttól, ám a szíve visszahúzza a hazába, a szülőföldjére, ezért azt mondja Iluskájának, ha valóban szereti utánaindul. Egy végtelennek tűnő hosszú pillanatig, Iluska el lesz takarva a tündérek által, és visszaváltozik egyszerű, falusi leánnyá, Jancsi után ered. A befejezés szerint, a juhászbojtár szőrmekabátján összebújik a gerlepár, a háttérben Bakó játszik furulyán...
Az egyik legismertebb nóta, visszatérő eleme az előadásnak, és nagyon kedves:
„Én, a pásztorok királya legeltetem nyájam.
Nem törődök az idővel, a szívemben nyár van.
Szerelemnek forró nyara égeti a lelkem,
amióta azt a kislányt egyszer megöleltem.
Be-bejárok a faluba édes Iluskámhoz.
Az én nevem, az én nevem Kukoricza János!”
Látványos és színpompás díszletek, csodálatos és korhű jelmezek.
A darab alatt, a színpad felett ment az opera feliratozása is, így figyelemmel lehetett követni a szöveget, és aki szemfüles volt észrevehette, hogy a művészek olykor változtattak a szövegen. Ám, aki a váltások kezelő volt, nem figyelt rendesen, mert időnként elaludt, és késleltetve jelentette meg a szöveget, ami már régen elhangzott az énekesek szájából...
Kedvenc jelenetek:
- 1. Felvonás alatt a főbb karakterek megismerése és a bárányok felvonulása
- 2. Felvonás, ami a francia király palotájában játszódott, a hazaszeretetre nevel
- 3. Felvonásban a balett jelenete, csakhogy nem volt csodálatos és szinkronban sem táncoltak a hölgyek, ezért kicsit csalódott vagyok
- 1. Felvonás alatt a főbb karakterek megismerése és a bárányok felvonulása
- 2. Felvonás, ami a francia király palotájában játszódott, a hazaszeretetre nevel
- 3. Felvonásban a balett jelenete, csakhogy nem volt csodálatos és szinkronban sem táncoltak a hölgyek, ezért kicsit csalódott vagyok
Dalok
A zenekar csodásan prezentálta a művet. A nyitány ugyan hosszadalmas, de nagyon szép volt. A furulyás jeleneteknél volt, hogy egyszer farsul jött ki a hang. Kukorica János és a francia királynak van ismert dallama. Továbbá egy probléma: a mikrofonnal van a gond vagy egyszerűen a zenekar túl hangos, így néha nem lehetett hallani az énekeseket, pl. a toborzó tiszt az első felvonásban (nála konkrétan a szöveget kellett olvasnom).
A története happy end-del végződik. Mindenki visszatér a szülőföldre, épségben és egészségben.
Link:
- (képek): https://www.facebook.com/Operahaz/posts/10153276275688181
- (a szereposztás): http://opera.hu/musor/megtekint/janos-vitez-2015/eloadas-201511261800/
- (Hofi Géza, mint Francia király): https://www.youtube.com/watch?v=7jmGArbe4TA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése