2016. március 16., szerda

Emléktöredékek 57. - Álmomban láttalak már...

Bejegyzés:

Mahó Andival álmodtam egyszer, illetve azzal a varázslatos könyvtárral, ami a Boszorkányok elveszett kézikönyvében olvasható.

Kifejtés:
Nem tudom miért és hogyan történhetett ez meg, de megtörtént. Ámbár semmi előzménye nem volt a dolognak. Viszont lehet, hallgattam Anditól valami dallamot, ami megragadta az elmémet, így éjszaka az agyam a zene hatására kreált egy világot... Az biztos, hogy a könyvet az időtájt olvashattam, és nagyon megragadta a képzeletemet. 


Furcsák az álmok....
Mahó Andi is egyike volt azon olvasóknak, mint jómagam... De, ami az egészben különös volt, hogy különböző pletykákat terjesztettek róla.... Leült velem szembe és kedvesen érdeklődött erről...hmmm... nem olyan mintha én terjeszteném??? :D fene tudja, de elbeszélgettünk, és ugyanazt a szerethető személyiséget kaptam, mint amilyen élőben is volt szerencsém megtapasztalni. 

Ez a véleményem a könyvről (visszalépve egyet az adatlapját is megtudjátok nézni): http://moly.hu/konyvek/deborah-harkness-a-boszorkanyok-elveszett-konyve/en-es-a-konyv/phantomina-blackswan (az is vicc, hogy az idézetben foglalt kéziratot lapozgattam, amikor Andrea helyett foglalt..:P)

Persze olyan álmaim is voltak, amikben a többi szereplő megjelent, többek között Nagy Sándor (vele valamiért esküvőt álmodtam...khmm...khmm...ez még abból az időszakból volt, amikor oda voltam érte...) meg mostanában Posta Victorral egy "vakrandi" keretein belül, Szentendrén (ami a helyett tekintve inkább hasonlított a 29-es busz vonalán a Pasaréti teret követő megállóra, amely régi gesztenyefákkal övezett fasort jelentett) sétáltunk és egy Hagyma!!!! Étteremben ettünk volna...aztán mégsem tettük, tekintve, hogy szerény ajánlattal rendelkeztek...:p majdnem elcsattant közöttünk egy csók is...de csak arcpuszi lett a vége...Na, szép, megosztottam egy perverz kis titkomat... *pirul*

Szóval, vannak őrült dolgaim, és ezek szerint őrült álmaim is....


Nincsenek megjegyzések: