Emléktöredékek 30. - A nagy kulisszajárás május 27-én, hétfőn a Madách színházban, a Fantom díszletei között, a Fantomokkal, Christine-ekkel és az alkotókkal

"Díszletek között elveszve érzem magam..."

Bejegyzés:

Noémivel (volt évfolyamtárs az egyetemről) közösen mentünk el, őt kértem fel rá, hogy elkísérjen. Május 27. délután fél 4 körül találkoztunk a színház bejárata előtt. 16.00 ra előtt beengedtek minket, és mindenkit leellenőriztek név szerint. A szervező hölgy "Grafomán"-nak titulált, amin egész nap rágódtam és tovább is... Mondtam is, hogy sok ötletem volt, mert hát, volt. :) 

A Madách kis termét (ahol ünnepi előadásokat követően gazdagon megrakott asztalok roskadoztak a finomabbnál finomabb ételektől) képekről láttam, így be tudtam azonosítani magunkat, jelenleg hol is vagyunk. Szirtes Tamás, igazgató úr volt az első prominens személy, akit megláttam. Noémivel drukkoltunk, hogy elénk üljön Posta Victor (aham, nem haboztunk, és rögtön az első sorban foglaltunk helyet), ami be is következett. Jó érzés volt :P Szirtes tanár úr beszélt a színpadi produkcióról, a színészek is elmondták a véleményüket, és Kentaur (díszlettervező) megígérte beavat minket egy néhány titokba. Részt vett még a találkozón a szöveget magyarra fordító Galambos Attila is. A nagy bemutatkozást követően, sorsolásra került sor, újabb nyereményt (10 éves évfordulóra még akadt tiszteletjegy) osztottak szét. Majd következett a kulisszajárás, két csoportban....

Link: https://www.youtube.com/watch?v=KESuAc0z_GQ

Ez a különleges alkalom segített abban, hogy több évnyi hallgatás után, végre szót tudtam váltani Posta Victorral is. Csengeri Attilától puszit kaptam, Fonyó Barbitól autogrammot ("ha én is kaphatok tőled!"-mondta ő, a kérésemre). Boldog, fellegekben jár hangulatban voltam egész nap, egész este. 

Kulisszajárás, várakozás a Díszlettervezőre, Kentaurra. Ekkor a színművészek már nem tartottak velünk, aztán mégis csak előkerült egy, ahogyan egy árnyéktól ezt elvárnánk... :) Addig a nézőtéren, a díszletmunkások és a vezető, egyéb részletek megismerésébe avattak be minket. 

Csengeri Attila megjelenése a színen, belefog az Éj dalába, de nem jött neki össze a hang, szerinte hamis volt, elfutott gyakorolni :D 

Találkozás Csillárkával, a technikai részletek prezentálása. Majd fényképezgetés. Lemaradás a csoporttól, a Díszlettervező megjegyzése: "Gyertek lányok, vagy elvisz titeket a Fantom!" - a Díszlettervezővel eltévedni a bonyolult járatokban, megtudni, hogy a Madách Színház színpada a budapesti színházak közül az egyik legnagyobb. Az orgona különös szerkezete, a kupola megtekintése, ami Kentaur sajátos kedvence. Egyéni kérdések feltétele, majd szállingózás haza.

A személyes és nagyon titkos képtáramból megosztok pár szépséget: :)

Megszületett az első közös képünk Victorral, a kulisszajárás előtt

 

A kép címe: Csillárka a háttérből azaz a zsinórpadlásról figyel

A varázslatos csónak díszítése, az aranyhárfa

Várom a Fantomomat :) vagy én léptem ki a tükörből???

"Maszkabál, papírálarc kavalkád!" - félig a hírhedt Lépcsősor

A kedvenc jelenetem díszleteleme, a Kupola

Még a díszleteket szállító kocsiban várakozik az Elefánt és a Csónak